|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 68 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Édler András 2011. november 29.Több pénz a kisebbségeknekKis mértékben, de emeli a nemzeti kisebbségek szervezeteinek szánt jövő évi költségvetési támogatást a kormány – derül ki pénzügyminisztérium honlapján tegnap közzétett büdzsétervezetből, amelynek megvitatása jövő héten kezdődik a parlamentben. Kis mértékben, de emeli a nemzeti kisebbségek szervezeteinek szánt jövő évi költségvetési támogatást a kormány – derül ki pénzügyminisztérium honlapján tegnap közzétett büdzsétervezetből, amelynek megvitatása jövő héten kezdődik a parlamentben. A Boc-kabinet által pénteken jóváhagyott adatok szerint a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt szervezetek (köztük az RMDSZ) között összesen 74,2 millió lejt – az idei összegnél 0,66 százalékkal többet – osztanak szét jövőre. „Ilyen válságos időkben még ez az enyhe növekedés is örvendetes” – jelentette ki lapunknak Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. Az államtitkár szerint az sem kizárt, hogy az összeg a parlamenti viták során módosul. Markó Attila ugyanis úgy tudja: a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azt szeretné, hogy az ideinél öt százalékkal nagyobb legyen a támogatási keretük. Az államtitkár örvendetesnek nevezte, hogy a költségvetés tervezete a 2011-es összegnél 26 százalékkal nagyobb pályázati alapot, 3,8 millió lejt irányoz elő a hivatal számára. Markó szerint tulajdonképpen ez ugyanaz az összeg, amelyből 2009-ben is gazdálkodhattak. „A pályázati alapunkat 2010-be nyirbálták meg először igazán, idén sem nagyon emelkedett” – magyarázta. A költségvetési támogatást a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa osztja ki a 19 tagszervezet között. Markó Attila szerint az RMDSZ az idei évhez hasonlóan 16 millió lej fölött rendelkezhet majd, az összeg egy részét a Communitas Alapítvány pályáztatja meg. A parlamenti pártok tegnaptól december 4-ig nyújthatják be módosító javaslataikat a jövő évi költségvetés tervezetéhez. A jogszabály vitáját december 5-én kezdi meg a képviselőház és a szenátus együttes költségvetési szakbizottsága, a jelentésnek 11-ig kell elkészülni, hogy a parlament 12-én megkezdhesse a büdzsé cikkelyenkénti tárgyalását. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt már jelezte, legkevesebb húsz módosító indítvány benyújtására készül. Annak ellenére, hogy az RMDSZ kormányon van, a magyar parlamenti politikusok is kívánnak élni ezzel a lehetőséggel – tudtuk meg Édler Andrástól, a képviselőházi költségvetési bizottságának tagjától. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. január 30.Előremenekül az RMDSZ?Kényes helyzetbe hozta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét az alakulat két vezető politikusa, Borbély László és Markó Béla, akik elég markánsan állást foglaltak az előre hozott választások megrendezése mellett. Az alaphangot Markó Béla kormányfőhelyettes, volt RMDSZ-elnök adta meg pénteken, amikor az Erdélyi Magyar Televíziónak úgy nyilatkozott: elvileg támogatja az előre hozott parlamenti megmérettetés lehetőségét. A politikus annak kapcsán nyilatkozott, hogy miután a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés egy időben történő – novemberre vagy decemberre tervezett – rendezéséről szóló jogszabályt, az önkormányzati választást várhatóan júniusban tartják. Markó kifejtette: el tudná fogadni, hogy a parlamenti választásokat is hozzák közelebb, és azokat is nyáron szervezzék meg, de ez csak előre hozott választások formájában lehetséges, ezért valamennyi romániai parlamenti pártnak egyet kell értenie ezzel. A politikus szerint azért kell mérlegelni az előre hozott választások lehetőségét, mert nagy az elégedetlenség a lakosság körében, sokan megkérdőjelezik a politikai vezetők munkáját, és ilyenkor hasznos minél hamarabb sort keríteni a választásokra. Hasonlóképpen vélekedik Borbély László, a szövetség politikai alelnöke is, aki szerint a jelenlegi megváltozott romániai társadalmi-politikai helyzetben az RMDSZ-nek komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy nem lenne-e jobb előre hozott parlamenti választásokat tartani. A Boc-kormány környezetvédelmi minisztere a hétvégén előbb szintén az ETV-nek, majd tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az utcai tüntetések mellett az alkotmánybíróság döntése is szükségessé teszi az idő előtti választások lehetőségének elemzését. Borbély szerint az előre hozott választások előnye az lenne, hogy az utcai tüntetések is elcsitulnának, de konszenzusra juthatnának a kormánypártok a balliberális ellenzékkel is, amely több hete követeli az előre hozott választásokat. A politikai alelnök szerint az erdélyi magyar politikában is elejét vennék a „parttalan vitáknak”, ha nem novemberben, hanem korábban lennének a törvényhozási választások. Borbély ugyanakkor a többi romániai magyar politikai szervezettel való együttműködés lehetőségéről az ETV-nek kifejtette, az önkormányzati választásokon szó lehet esetenként közös jelöltek állításáról, de azzal nem értenek egyet, hogy a parlamenti választáson pártkoalícióként induljanak. Ez utóbbi esetben ugyanis nem öt-, hanem nyolcszázalékos parlamenti küszöböt kell elérni. Borbély és Markó kezdeményezéséhez képest Kelemen Hunor az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) január 19-i, Kolozsvárt tartott ülése után még úgy nyilatkozott: az alakulat nem támogatja az előre hozott választásokat. A politikus azzal indokolta álláspontját, hogy a kormány által elért eredményeket – hogy idén ki lehet fizetni a nyugdíjakat, a béreket, hogy Románia képes fenntartani a költségvetési egyensúlyt – nem szabad kockáztatni, mert minden politikai instabilitás a gazdaság visszaeséséhez, az egyensúly felbomlásához vezet. A szövetségi elnök tegnap elöljáróban úgy reagált két politikustársa kijelentéseire, hogy Borbély magánvéleményt és nem az RMDSZ álláspontját fogalmazta meg az ügyben. Kelemen közölte, az RMDSZ csúcsvezetősége és a jobbközép koalíció a napokban, a taláros testületnek a választások összevonásáról hozott döntése indoklása ismeretében fogja kialakítani végleges álláspontját, ám bármilyen alkotmányos és politikai megoldás szerinte kizárólag a koalíción belül születhet. „Mi nem fogunk dönteni e téren azelőtt, hogy ne egyeztetnénk a koalíciós partnereinkkel. Az RMDSZ-nek nem áll szándékában felrúgni a jelenlegi koalíciót” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: bármilyen időpontban is rendezzék idén a törvényhozási megmérettetést, addig az időpontig a jelenlegi kormánynak kell irányítania az országot. Különben az RMDSZ berkeiben holnap, a SZÁT ülésén, valamint a parlamenti frakciók egyeztetésén szerepel majd napirenden a választások ügye. Édler András háromszéki képviselő tegnap úgy vélekedett: „populista döntés” lenne előre hozott választásokat kirobbantani mindössze néhány hónappal a rendes határidő előtt, ugyanakkor tudomása szerint a szövetségen belül eddig nem került terítékre a téma. Meglepte Borbély és Markó álláspontja a koalíciós partner demokrata-liberálisokat is. Sorin Frunzăverde, a PDL első alelnöke úgy értékelte: politikai és etikai szempontból is az lenne a természetes, ha az idő előtti voksolás kérdését nem külön-külön a kormánypártokon belül, hanem a koalícióban vitatnák meg. Ioan Oltean, a PDL főtitkára szerint a koalíciós pártok az alkotmánybíróság indoklásának ismeretében fogják napirendre tűzni az előre hozott választások ügyét. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2012. március 2.Magyarítás” a cégbíróságnálSikerült érvényesíteni a nyelvi jogokat a cégbíróságnál – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Édler András. A háromszéki parlamenti képviselő elmondta, lakossági panasz nyomán értesült arról, hogy a Kovászna megyei cégbíróságnál nem lehetett magyar nyelvű, magyar ékezeteket is tartalmazó cégnevet lefoglalni. Egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi üzletember lapunknak elmondta, amikor céget alapított, a vállalat elnevezésének rögzítésekor a cégbíróságnál nem használtak magyar ékezeteket. Amikor kérte, hogy magyar helyesírás szabályai szerint iktassák cége nevét, előbb azt javasolták, ha ragaszkodik az ékezetekhez, á betű helyett használjon â betűt, majd a hivatalnok azzal utasította vissza, hogy a cégbíróság billentyűzetén nincsenek magyar karakterek. A vállalkozó erre leszögezte, hogy ezt lehet orvosolni, amire az ügyfélszolgálatos úgy válaszolt, „nem lehet mindenféle, például kínai betűket használni a hivatali számítógépen”. Édler András csütörtökön közölte, felvette a kapcsolatot a Kovászna megyei és az országos cégbírósággal, majd hivatalos levélben hívta fel a figyelmet, hogy a 1990/26-os számú, a cégbíróságokra vonatkozó törvény a cégek megnevezését szabályozó passzusai nem tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek kizárnák a magyar cégnevek, illetve a magyar ékezetek használatát. A képviselő ezért arra kérte a hatóságokat, alkalmazzák korrekt módon a törvényt. Mint Édler részletezte, a Kovászna megyei cégbíróság vezetői megkeresésére azzal védekeztek, hogy korábban nem is volt igény a magyar ékezetek használatára, a cégalapítók elfogadták az ékezet nélküli változatot. Megtudtuk továbbá, hogy az egyéni vállalkozók (PFA) bejegyzésénél ha a személyi igazolványban ékezettel szerepel a név, automatikusan úgy kell azt is beírni. Édler András elmondta, Adriana Luminiţa Iacob, az országos cégbíróság vezérigazgatója január végén válaszolt, hogy egy új cégnyilvántartási programot vezetnek be, és ezzel megoldják a problémát. A politikus ugyanakkor csütörtökön Sorina-Elena Cotfas Kovászna megyei igazgatóval is tárgyalt, aki közölte, elhárult minden akadály a magyar nyelvű, ékezeteket is tartalmazó cégnevek bejegyzése elől, a programot már alkalmazzák. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 14.Nem indul újabb képviselői mandátumért Édler AndrásNem kíván újabb parlamenti mandátumot szerezni Édler András RMDSZ-képviselő, akit hétfőn választottak a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségébe. Édler András keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy közgazdászként vissza kíván térni eredeti foglalkozásához, ezért a parlamenti választásokon nem indul újabb képviselői mandátumért. Az RMDSZ-es törvényhozót hétfőn választották a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé, és – mint mondta – az intézmény tevékenységének fellendításán kíván dolgozni a továbbiakban. Mivel a kamarának jelenleg csak 338 tagja van, ez pedig a 10 százalékát sem teszi ki a Kovászna megyében működő cégeknek, Édler egyik prioritásának nevezte a tagság létszámának növelését. A képviselő elmondta, az elmúlt négy évben az üzleti szférát és a mezőgazdaságot próbálta segíteni, legnagyobb eredményének az általa kezdeményezett napszámos-törvényt nevezte. Édler Andrást 2008-ban választották parlamenti képviselővé az RMDSZ listáján. Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 14.Édler lett a háromszéki kereskedelmi kamara elnökeÚj elnöke van a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának Édler András György személyében. Debreceni László – aki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát húsz évig irányító Herman Rosnert váltotta – alig néhány hétig töltötte be az elnöki tisztséget. Hétfőn délután egy rendkívüli közgyülés keretében váltották le. A kamara 338 tagja közül 213 volt jelen, és ellenszavazat nélkül választották meg az új elnököt Édler András György közgazdász személyében. Júliusban maratoni ülésen váltották le a kamarát húsz éve irányító Herman Rosnert. Ellenjelöltje, Édler András György akkor kénytelen volt visszalépni, így Rosner kihívója Debreczeni László közgazdász lett, aki a többség szavazatával el is nyerte az elnöki tisztséget. Azóta Édler András cége a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara teljes jogú tagjává vált, így elnökjelöltként részt vehetett a tisztújító közgyülésen. Rákosi Katalin Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2012. szeptember 10.Parlamenti pályázók Háromszéken – Képviselő lehet Markó AttilaAz RMDSZ háromszéki szervezetéhez ma 14 óráig tehetik le pályázataikat mindazok, akik képviselő- és szenátorjelöltekként szeretnének megméretkezni a december 9-i parlamenti választáson. A kézdivásárhelyi szervezet már eldöntötte, kinek az indulását támogatja. Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének pénteki választmányi ülésén döntés született arról, hogy Olosz Gergely jelenlegi parlamenti képviselőt a szenátori, Fejér László Ödön megyei tanácsost pedig a képviselői tisztség megszerzésében támogatják. Információink szerint ezzel a párosítással a péntek reggelre Kézdialmásba összehívott felsőháromszéki polgármesterek is egyetértenek. Korábban Hegedűs Ferenc neve is felmerült mint képviselőjelölt, de ő végül úgy döntött, helyi szintű tervei megvalósításán dolgozik. Tamás SÁndor megyei elnök kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ bárkivel is választási szövetségre lépne, és esélyt lát mind a hat (négy képviselői, két szenátori) háromszéki mandátum elnyerésére. Az eddigi jelentkezőkről nem kívánt nyilatkozni, a kérdésben a végső szó a szeptemberi 25-re időzített széki küldöttgyűléseket illeti meg, akkor áll össze az RMDSZ megyei jelöltlistája. Mi úgy tudjuk, az orbaiszékiek Thiesz János kovásznai alpolgármestert látnák szívesen a képviselőházban, Márton Árpád minden bizonnyal újabb mandátumra pályázik, míg a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöki székét nemrég elfoglaló Édler András jelenlegi parlamenti képviselő „helyére” Markó Attila, a Mikó-ügyben börtönbüntetésre ítélt korábbi államtitkár indulhat. A másik szenátori hely sorsa feltehetőleg Albert Álmos jelenlegi szenátor és Demeter János, a megyei tanács alelnöke között dől el. Székely Hírmondó 2012. november 20.Fellendülőben HáromszékA gazdasági válság után a fellendülés jelei mutatkoznak a háromszéki gazdaságban: nőtt a Kovászna megyei cégek forgalma, több alkalmazottat foglalkoztatnak, miközben valamelyest csökkent a profitjuk. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2011-es mérlegek adatai alapján rangsorolta a legeredményesebb háromszéki cégeket – a díjakat a napokban osztották ki –, ugyanakkor bemutatták a vezető háromszéki cégeket sorjázó katalógust, amelynek összeállításakor figyelembe vették az üzleti forgalom, a nyereség és a munkahelyteremtés mellett a környezetvédelmi tényezőt is. Édler András, a kamara elnöke elmondta, 2011-ben a vállalkozások forgalma összesen 4,9 milliárd lej volt, ez 7,2 százalékos növekedést jelent 2010-hez viszonyítva. Javult a helyzet a munkahelyteremtés terén is: a háromszéki cégek 2,8 százalékkal növelték alkalmazottaik számát, ez hozzávetőleg 1400 új munkahelyet jelentett a tavalyi évben. Csökkenést a vállalkozások nyereségénél mutattak ki, a cégek profitja 1,5 százalékkal csökkent 2010-hez képest. A díjátadón Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, a vállalkozók részéről megmutatkozó szolidaritást bizonyítja, hogy a nyereség csökkent, ám az alkalmazottak száma növekedett, hiszen ez azt jelenti, hogy lemondtak a profitról a munkahelyteremtés érdekében. „Én erre nagyon büszke vagyok” – mondta az elöljáró. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyébként 4890 aktív háromszéki cég közül 829-et tüntetett fel a legeredményesebb vállalkozásokat ismertető katalógusban, ezek tavaly öszszesen 3031 millió lej forgalmat valósítottak meg, ami Kovászna megye üzleti forgalmának 60,9 százaléka. Az üzleti forgalom szempontjából a kézdivásárhelyi cégek állnak az élen: első a háztartási és elektromos cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc 701 millió lejes forgalommal, a második a Nexxon autókereskedés 125 millió lejes, a harmadik pedig a Zarah Moden készruhagyár 123 millió lejes forgalommal. A legjövedelmezőbb a Zarah Moden 16,1 millió lej nyereséggel. A legtöbb alkalmazottja a Domonak van, amely összesen 1575 személyt foglalkoztat. A legkörnyezetbarátabb címet a Tega Rt. köztisztasági vállalat kapta. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2013. március 14.Băsescu: Romániát semmi nem kötelezi autonóm tartomány létrehozásáraRomániát semmi nem kötelezi autonóm tartomány létrehozására, ebből a szempontból Hargita és Kovászna megyét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az összes többit – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy kedd esti televíziós műsorban a Székelyföldnek területi autonómiát követelő marosvásárhelyi tüntetésre utalva. Az államelnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában tért ki a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre. Arra a kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, Băsescu úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita megye nem tudja eltartani magát”. Az államfő szerint a két megyét „dolgos és találékony” emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, nagybefektetők viszont elkerülték a térséget. „Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta az államfő, aki úgy tudja, Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből. A marosvásárhelyi demonstrációról szólva Băsescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé. „Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értenek autonómián egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell” – szögezte le az államfő. „Nem kell félteni a székelyeket” Traian Băsescu következetesen Hargita és Kovászna megyét, és nem a Maros megye egy részét is magában foglaló Székelyföldet emlegette a műsorban – hívta fel a figyelmet lapunknak Kolumbán Gábor Hargita megyei gazdasági szakértő, volt egyetemi tanár, aki szerint az államfőnek nincs oka félteni a székelyeket. A Krónikának nyilatkozó pedagógus leszögezte, a Székelyföld vidékies jellegű térség, ez a következőkben valószínűleg nem is fog változni, ám az ilyen berendezkedés optimálisnak nevezhető, vannak hagyományai, és lehet rá jövőt építeni. „Az államelnök nyilatkozata azt a szemléletet tükrözi, hogy az egy főre eső össztermék (GDP) az adott közigazgatási egység fejlettségét tükrözi, viszont ezek a mutatók már idejétmúltak. Az új felmérések egyre inkább az emberek életminőségével, boldogságával foglalkoznak, azt próbálják mérni” – magyarázta a közgazdász. Kolumbán Gábor szerint a székely ember nem is akar úgy élni, mint ahogy azt Băsescu gondolja: „fogyasszon minél többet, és aztán dobja el a szemetet”. „Teljesen más gazdasági modellben gondolkodunk: természetközeli, természeti erőforrásokkal fenntartható gazdasági modellben, együttműködő közösségekben, mert ennek vannak hagyományai, ehhez a székely embernek megvan a tudása. Teljesen más jövőképet modellezünk, olyan autonómiát, amelyben az emberek a GDP-től függetlenül boldogan élnek” – fejtette ki Kolumbán Gábor. A gazdasági szakértő szerint az autonómiát nem szabad kizárólag gazdasági kérdésnek tekinteni, a székely ember értékrendjében a szabadságnak központi szerepe lehet. „Nem biztos, hogy megoldás a multinacionális cégek rabszolgáiként, a számlákat törlesztve élni. Arról kellene vitázni, hogy melyik életforma örömforrás a székely ember számára: a fogyasztói társadalom vagy a szabadság, család, természet és közösség – fogalmazott. – Ne féltse Băsescu a székelyeket, mert okos, szorgalmas emberek, találnak lehetőségeket a megélhetésre. Az autonómiára van igény, és a lényeg, hogy a székelyeknek legyen életkedvük gazdálkodni és vállalkozni. A Székelyföld semmiképp sem lesz Európa leggazdagabb régiója, mert az erőforrások korlátozottak, de a legszegényebb sem lesz, viszont tartozhat azon régiók közé, melynek lakói boldogan élnek.” „Bukarest ijesztette el a befektetőket” Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a székely megyék többet adóznak, mint amennyit visszakapnak, ezért nem érti, milyen számadatokra támaszkodik az államelnök. A közgazdász a Krónikának kifejtette, ha a régió kompetenciákat kap, hogy önállóan döntsön például az adópoltikájáról, akkor növelheti a versenyképességét. Édler emlékeztetett, hogy a kilencvenes években éppen Bukarest ijesztette el ettől a térségtől a befektetőket, interetnikus konfliktusokkal riogatva. Mint ismeretes, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt héten mutatott be egy felmérést, mely a megyei pénzügyi igazgatóságok által összegyűjtött, és a központi költségvetésbe befizetett összegeket hasonlítja össze. A felmérés szerint a központi költségvetésbe befizetett összegek egy főre eső visszaosztása alapján kiderült, hogy 12 megye teljesített a romániai átlag felett, ezek közül kilenc erdélyi megye, és köztük van Kovászna, Hargita és Maros megye is. Az egy főre eső, egyes megyékből a központi költségvetésbe kerülő befizetéseket nézve Kovászna megye 4,3, Hargita 10,16, Maros pedig 13,4 százalékkal teljesített többet az országos átlagnál. Az elöljáró szerint ez a statisztika is azt bizonyítja, hogy az autonóm Székelyföld el tudná tartani magát, hiszen gazdasági mutatói egyértelműen ezt jelzik. Bíró Blanka, Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár), 2013. november 13.Az RMDSZ elhatárolódik Édler rasszista kijelentéseitőlRMDSZ nevében elhatárolódott szerdán a szövetségi elnök Édler András György, a Kovászna megyei kereskedelmi- és iparkamara elnöke nagy nyilvánosság előtt tett romaellenes és homofób kijelentéseitől. Kelemen Hunor közleményében Gáspárik Attila és Magyari Nándor László aznapi nyílt levelére reagált. Ebben a marosvásárhelyi színházigazgató és a kolozsvári egyetemi oktató arra kérik a politikust, foglaljon állást Édler kijelentéseivel kapcsolatban. Emlékeztetnek arra, hogy a volt parlamenti képviselő többek között a diszkriminációellenes tanács által rasszizmusért megbírságolt és elmarasztalt nemzeti-liberális önkormányzati képviselővel, Rareş Bugleával vállalt szolidaritást. „A rasszizmus, a diszkrimináció az erdélyi magyar közösség számára rendkívüli veszélyt jelent, az ezzel szembeni fellépés elengedhetetlen egy érdekvédelmi szervezet esetében. Éppen ezért kérjük az RMDSZ tegyék egyértelművé: Édler András György rasszista, diszkriminatív álláspontja magán- vagy szövetségi szempontokat képvisel-e” – fogalmaznak a szövetségi elnökhöz és Tamás Sándor Kovászna megyei RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levél aláírói. Válaszában Kelemen Hunor emlékeztet arra, hogy az RMDSZ az elmúlt 24 évben számtalan alkalommal kiállt az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása mellett, számtalan alkalommal ítélt el nyilvánosan diszkriminatív megnyilvánulásokat, vagy indított bírósági eljárást akkor, amikor ez indokolt volt. Rámutatott: ilyen meggondolásból alapította meg az RMDSZ a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, amelynek intézkedései nyomán konkrét eredmények születtek, például legutóbb a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség pénzbírsággal sújtotta a Román Labdarúgó Szövetséget a Hollandia - Románia mérkőzésen kifüggesztett, sértő tartalmú transzparens miatt. „A nyílt levélben nevesített Édler András György 2008 és 2012 között volt az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője, mandátuma lejárta után magánemberként folytatja tevékenységét, nem tagja az RMDSZ egyetlen országos vagy helyi struktúrájának sem. Értelemszerűen a különböző felületeken, fórumokon elhangzott véleménye nem tükrözi a Szövetség álláspontját. (Egyébként nem is értem, hogy a nyílt levél szerzői miből gondolták, hogy ez így lenne, hiszen az érintett sem állította soha sehol, hogy az RMDSZ véleményét tolmácsolja.)” – szögezi le az RMDSZ elnöke. Amint a maszol.ro elsőként beszámolt róla, az RMDSZ volt háromszéki képviselője a közösségi oldalra kiposztolta a fiatal liberális politikus megbüntetéséről szóló hírt, és ezt a megjegyzést fűzte hozzá: „Gyertek gyűjtsünk ennek az embernek, hogy ki tudja fizetni a büntetését”. Édler ezzel azt sugallta: az erdélyi magyar közösségnek ugyanúgy szolidaritást kell vállalnia Rareș Bugleával, mint a kétnyelvű árcédulák osztogatásáért megbírságolt Lakó Péterfi Tündével Cs. P. T. Maszol.ro 2014. január 14.Háromszék egy természetvédelmi rezervátum?Háromszék olyan mint egy természeti rezerváció, ezért van az, hogy ha megjelenik egy befektető, vagy egy kutatószonda a civilek máris ökológiai katasztrófáról beszélnek, szögezte le sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint: „Az a fontos, hogy kövessük figyelemmel, mi történik, hogy ezek a befektetők betartják-e a törvényt. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy köteles újraerdősíteni, akkor tegye is meg. nemcsak a civil szervezetek, hanem minden állampolgár oda kell ezekre figyeljen , de változás elsősorban egyéni szinten kell megkezdődjön: ha mi eldobjuk a szemetet, amikor kirándulni megyünk, nem várhatunk el másoktól környezettudatos magatartást.”- fogalmazta meg Édler. A kamara elnöke szerint, a székelyföldiek nincsenek szokva a befektetőkhöz, mert eddig az áruházláncok voltak a legnagyobb beruházások a térségben. Mint ismeretes az osztrák Holzindustrie Schweighofer zöld utat kapott, megkezdheti a rétyi feldolgozó építését. Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, a befektető minden szükséges engedélyt beszerzett, így nem volt semmilyen törvényes akadálya annak, kiadják az építkezési engedélyt. A civil környezetvédők, társadalmi csoportosulások szerint, mivel a Rétyre tervezett üzem évi 1.000.000 fát dolgoz fel, jelentősen hozzájárul az erdőirtáshoz. slagerradio.ro Erdély.ma, 2014. február 6.A friss végzősökön vitatkozik Édler és KelemenMegfelelő tájékoztatás hiányában több mint 600 ezer lejtől estek el a friss végzősöket foglalkoztató háromszéki cégek Édler András szerint. A Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke szerdán arról tájékoztatott, hogy adatokat kértek a megyei Munkaerő-ügynökségtől és elemezték az intézmény tevékenységét. Kiderült, hogy a munkaadók nem voltak kellően tájékoztatva a jogaikról, és ezért jelentős pénzösszegektől maradtak el. A közgazdász szerint a 2002-es évi 76-ös törvény értelmében a friss végzősöket alkalmazó és a kötelező három éven túl további két évig alkalmazásukban tartó munkaadók erre az időszakra visszakérhetik az államtól a vállalkozásukra eső járulékokat, így a bruttó bér mintegy harminc százalékát spórolhatják meg. Édler András felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében, a 2008-2013 között mindössze egy cég élt ezzel a lehetőséggel. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség adatai szerint 2008-ban Háromszéken 226 frissen végett fiatal került alkalmazásba, míg egy évvel később 34 fiatalt foglalkoztattak a havi 500 - 750 lej közti támogatásért cserébe. A kötelező három éves foglalkoztatási periódus leteltével az érintettek után 2012-ben illetve 2013-ban összesen 612.360 lej járulékot igényelhettek volna vissza az alkalmazóik a kamaraelnök szerint. Kelemen Tibor tévesnek tartja Édler számításait. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség vezetője kifejtette: a kamaraelnök számítása egyoldalú, hiszen nincsenek arról adatok, hogy hány fiatal maradt meg munkahelyén a negyedik vagy ötödik évben. Az is gyakran előfordult – mondta az igazgató -, hogy a fiatal már első években önként felmondott, így az alkalmazójának nem kellett visszafizetnie az addig kapott támogatást. Kelemen Tibor visszautasítja azt is, hogy a cégvezetők nincsenek kellőképpen tájékoztatva, hiszen elmondása szerint havonta jelentéseket kell készíteniük, és így folyamatosan tájékoztatják őket lehetőségeiről, másrészt pedig a cégek könyvelőinek is fel kellene hívniuk figyelmüket a jogaikra. Az ügynökség vezetője szerint a járulékok visszaigénylése bürokratikus eljárás, az összegek pedig nem túl nagyok, ezért egyesek nem vállalják a hosszas utánajárást. Kovács Zsolt maszol.ro, 2014. február 18.Cáfol a háromszéki kereskedelmi kamara által átveréssel vádolt újságíróÁtveréssel vádol egy magyarországi cégtulajdonost a Kovászna megyei kereskedelmi kamara és a vállalkozók szövetsége. A Háromszék gazdaságáról könyvet megjelentetni készülő szolnoki kiadó rágalmazásnak tartja az állításokat. Egy magyarországi vállalkozás visszaél több háromszéki intézmény és cég nevével – hívta fel a figyelmet a napokban a Kovászna megyei kereskedelmi és iparikamara. Édler András, a kamara és Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói szövetség elnöke közös közleményben arra figyelmeztetik a megye üzletembereit, hogy átverésnek eshetnek áldozatul. Tájékoztatásuk szerint a magyarországi Egri Sándor már több céget megkeresett, és pénzt kért tőlük, hogy szerepeljenek készülő könyvében. Levelében az szerepel, hogy a Kovászna Megyei Tanács, a megyei kereskedelmi és iparkamara, a megyei agrárkamara, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozata ajánlásával magyar– román–angol nyelvű könyvet készít, melyben Kovászna megye gazdaságának élvonalát megjelenítő tíz vállalkozás szerepel, teljes körű cégbemutatással. Egri már megkötött szerződésekre is hivatkozik. A vállalkozói érdekvédelmi szervezetek szerint azonban egyik intézmény sem adott ajánlást a magyarországi kiadónak, és nem engedélyezték nevük felhasználását. A kamara és az Asimcov közleménye szerint egy kivételével a felsorolt szerződések nem léteznek, tehát a cégek nevével is visszaéltek. Egy háromszéki vállalkozó valóban kötött szerződést a magyarországi ajánlattevővel, de már két éve kifizette a 650 eurós előleget, és még mindig nem kapott semmit cserébe, habár a szerződésben foglalt határidő rég lejárt. Édler András a Krónikának leszögezte, semmi bajuk azzal, ha valaki könyvet akar kiadni a háromszéki vállalkozásokról, ám az intézmények és cégek nevét nem használhatja engedélyük nélkül. A szolnoki Egri Sándor a Krónikának elismerte, hogy könyve megjelenése késedelmet szenved, ami kellemetlen a benne szereplőknek és a kiadónak egyaránt, ám szerinte nincs szó kétéves késésről, semmittevésről, mivel a fejezetek sorra készülnek. A magyarországi újságíró megkeresésünkre elmondta, Bagoly Miklóst a közelmúltban telefonon, majd levélben részletesen tájékoztatta a Pozitív példák Kovászna megye gazdaságában címmel készülő könyvről, kérve együttműködését. „Következő telefonhívásom alkalmával magyarázatot követelt általa föltételezett visszaélésekre. Azonnal kitűnt, hogy tájékozódása enyhén szólva nem volt körültekintő. Felajánlottam, hogy a bizalom és a legteljesebb nyíltság jegyében következő sepsiszentgyörgyi látogatásom alkalmával készséggel elé tárom azon dokumentumokat, amelyek állításai ellenkezőjét bizonyítják. Ezt meg nem várva öntötte sajtóközleménybe, hozta nyilvánosságra a felsorolt intézményeket, engem és cégemet egyaránt hátrányosan érintő vélekedését” – jelentette ki lapunknak Egri, sajnálkozásának adva hangot amiatt, hogy Édler András sem elődjénél, sem nála nem tájékozódott, hanem ellenőrzés nélkül azonosult Bagoly véleményével. A szolnoki kiadó felelős szerkesztője úgy véli, a háromszéki kamara és az Asimcov vezetője messze túllépi a véleménynyilvánítás szabadságát, amikor visszaéléssel, félrevezetéssel, átveréssel, azaz súlyos következményekkel járó bűncselekmény elkövetésével vádolják. „Saját magam és cégem tisztességét, jó hírnévhez való jogát sértik, teljességgel kimerítik a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás tényállását” – szögezte le a Krónikának Egri Sándor. Bíró Blanka, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár), 2014. március 3.Székelyföldről elszívott adólejekEgészen más gazdasági mutatók lennének a Székelyföldön, ha a legnagyobb vállalkozások adói nem közvetlenül Bukarestbe folynának be. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mekkora összegek folynak el a Székelyföldről, és azokból mennyit juttatnak vissza. Torzítja a megyék gazdasági mutatóit, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító cégek Bukarestben fizetik az adót – vallja Ambrus Attila. Az adóhatóság Kovászna megyei fiókjának vezetője szerint emiatt a háromszéki adóbevételek mintegy fele a fővárosi statisztikákban jelenik meg. Ugyancsak máshol adóznak azok a cégek, amelyek Bukarestben vagy más megyében vannak bejegyezve, ez is módosítja a mutatókat. Ambrus Attila felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megye a legkisebb az országban, ám az adóbevételek tekintetében hét másik megyét megelőz, tehát nem igaz, hogy eltartott lenne. A Kovászna megyei adóhatóság tavaly közel 7 százalékkal növelte a bevételeit, a lakosság és a cégek összesen 647 millió lejt fizettek be az államkasszába. Hasonlóképpen látja a helyzetet Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, a nagy forgalmú cégek által a fővárosba befizetett összegekről nincsenek adatok, nincs átláthatóság, így senki nem tudja, mi történik azokkal az összegekkel, visszaosztják-e legalább egy részét a megyéknek. Édler rámutatott, hogy a romániai gazdaság jellegzetessége, hogy az adók 85 százalékát a vállalkozások 15 százaléka fizeti be, vagy megfordítva, a vállalkozások 85 százaléka mindössze az államkasszába befolyó pénz 15 százalékát fizeti be. „Ez a nagy számok törvénye alapján a megyékre visszaosztva is érvényes, tehát a pénzek nagy részét éppen azok a nagy cégek fizetik be, amelyek Bukarestben kénytelenek adózni" – mutatott rá a kamara elnöke. Maros megye is sokat veszít Az adóhatóság Maros megyei fiókja sem vezet semmiféle statisztikát arról, hogy mekkora öszszegtől esett el a megye amiatt, hogy a nagy cégek Bukarestben adóznak – állítja Dénes Irénke, az intézmény aligazgatója. Szerinte a fináncok azért nem foglalkoznak ilyesmivel, mert a fővárosba „átigazoltatott" vállalkozások forgalma és nyeresége évről évre változik. Mi több még az is előfordul, hogy valamelyikük a csőd szélére sodródik, és kiesik a sorból. Maros megyéből, többek között, az Azomureș vegyipari kombinát, a SOCOT és a Benţa testvérek építkezési vállalatai adóznak a fővárosban. Az RMDSZ megyei elnöke, Brassai Zsombor rendkívül fontosnak tartaná, ha az újonnan felálló kormány változtatna az adózási politikán. „Az adók helyben maradása a térség önálló gazdálkodásának az alapfeltétele" – vélekedett a politikus. Sok a gond Hargita megyében Hargita megyében három vállalat adója folyik el Bukarestbe, az Icos-Conf Rt., a Norada Rt. és a Melinda Impex bonyolít le akkora forgalmat, hogy erre kényszerüljön. Mint Balási Csaba, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke kérdésünkre rámutatott, a megyében a nagyvállalatok mindössze a forgalom 25–30 százalékát teszik ki, az ott bejegyzett cégek többsége kis- és közepes vállalkozás, amely helyben adózik. „Kétszáz évvel vagyunk lemaradva az ország többi részétől, amikor a rendszerváltás után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson bezártak a nagyvállalatok, 15 ezer munkahely szűnt meg. Csíkszeredában 1989 előtt több mint hatvanezren éltek, a legutóbbi népszámlálás során pedig a lakosság száma nem érte el a negyvenezret, az emberek vidékre költöztek, vagy kivándoroltak. Ezeket a problémákat kell megvizsgálni, ezekről kellene elemzéseket végezni. Sajnos, a vonat, amit lekéstünk, már legalább húsz éve elment" – vallja Balási Csaba. Szerinte a Székelyföld legnagyobb problémája az, hogy nincs megfelelően kiépített infrastruktúra, így a befektetők nem jutnának el onnan megfelelő idő alatt a határig vagy a fővárosig, azonkívül megfelelően képzett munkaerőt sem találnak. Szóba se jön a decentralizáció Az Országos Adóhatóság (ANAF) keretében a kezdetektől létezik a nagy adófizetőket kezelő főigazgatóság. Létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak, utóbbi az 1999-es eredmények alapján javasolta, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel létre kellene hozni egy „nagy adófizetőket" kezelő külön struktúrát, és segédletet is nyújtott az elején a cégek kiválasztásánál, valamint a kritériumok meghatározásánál. 2003 óta – amikor egy pénzügyminiszteri rendelettel nagy adófizetőknek minősítették Bukarestben és Ilfov megyében a kritériumoknak megfelelő cégeket, majd 2004-től az egész országból kiválasztottakat, nem akadt kormány, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása. A Puterea című napilapban viszont egyértelműen riogatóan írták a következőket 2013 októberében: „A nagy adófizetőket adminisztráló főigazgatóság már nem a pénzügyminisztérium közvetlen alárendeltje, átadták a regionális pénzügyi igazgatóságnak, és 2014 januárjától szét akarják osztani a 42 megyei pénzügyi igazgatóság között." A lap idézte a volt pénzügyminisztert, Gheorghe Ialomiţianut, aki szerint „ha a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek". Krónika (Kolozsvár), 2014. június 6.Gyertyák Vaszi Jánoskáért, a szoborrobbantás áldozatáértÉgő gyertyákkal emlékeztek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a harminc évvel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztő Vaszi Jánoskára. 1984. június 5-én délben, a Mihai Viteazul téren robbant a bomba, a szoborcsoport alig károsodott, viszont az akkor 12 éves Vaszi Jánoska életét veszítette. A robbantás körülményeire azóta sem derült fény, ám feltehetően az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a Bukarest szerint nem elég hatékony magyar vezetőket eltávolíthassák. Valaki pedig odaküldte a közelben futballozó kisfiút, hogy megmozdítsa a bottal kitámasztott csomagot, ami után a bomba felrobbant, s miközben a szoborban alig keletkezett kár, a gyerek meghalt. A merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták arra hivatkozva, hogy az ügy elévült. A szülők által fogadott ügyvéd, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a helyi Háromszék napilap újságírói mindhiába próbálták kideríteni az igazságot, falakba ütköztek. Édesanyja 30 éve feketében gyászolja egyetlen gyermeke elvesztését. A csütörtöki megemlékezésen a Plugor Sándor Művészeti Gimnázium ötödikes-hatodikos kisdiákjai is kivonultak a térre, és gyertyát gyújtottak Vaszi Jánoska emlékére. „Ők is ötödikesek, mint Jánoska volt, amikor életét veszítette. Ő is a Művészeti Líceumba járt, csellózni tanult. Az iskola udvarán futballozott, mielőtt meghalt. Most kell erről beszélni a gyerekeknek, ha most nem értik meg, akkor később sem fogják” – fogalmazta meg Kerezsi Iringó tanárnő. Mint mondta, a diákokkal megbeszélték a 30 évvel ezelőtti tragédiát, a detektívfilmeken felnőtt gyerekek azonban nem értik, ennyi év alatt, hogy nem derült fény az igazságra. Az emlékezők csütörtökön felidézték, hogy 30 évvel ezelőtt rengeteg embert kihallgattak, ám – mint most is elhangzott – soha nem a robbantás körülményeire voltak valójában kíváncsiak, hanem a politikai nézeteiket firtatták, és hogy milyen könyveket olvasnak. Hat évvel ezelőtt Petre Stachinaru, a PD-L azóta nyugalomba vonult politikusa parlamenti interpellációjában azt állította, tisztázni kell a szoborrobbantást, mert azt magyar szélsőségesek követték el. Édler András RMDSZ-es képviselő pedig öt éve javasolta, hogy a teret nevezzék el az ártatlanul meghalt kisfiúról. Egyik kezdeményezésnek sem volt semmilyen következménye. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 5.Összemérték a székely székek erejétMaros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból. A szakemberek szerint ez nem is csoda, hiszen sokkal fejlettebb ipara van, mint a többi széknek. A helyi illetékesek viszont az adórendszer átláthatatlanságára panaszkodnak, ami szerintük megnehezíti a gazdaság működését. Maros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból. A www.omnibus.ro oldalon az ötven legnagyobb árbevételt megvalósító székelyföldi vállalkozás listája található meg, ugyanakkor a székely székek legnagyobb árbevételeit és a legtöbb munkahelyet biztosító első ötven céget is rangsorolták. Csiszér Orsolya, az Omnibus munkatársa a Krónika érdeklődésére elmondta, az elemzés a pénzügyminisztérium adatbázisa alapján készült, és nem terjed ki a bankokra és pénzintézetekre. Hiánypótló kezdeményezés Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is emlékeztetett, a vizsgálat egyedülálló, hiszen első ízben készül gazdasági elemzés, amely az egész Székelyföldre és a székely székekre vonatkozik, eddig minden hasonló katalógus és adatsor a megyéket vizsgálta. Az Omnibus-listán szereplő legnagyobb árbevételt megvalósító 50 cég összesen 14,17 milliárd lejes forgalmat ért el 2013-ban, ebből csak az első kettőnek a forgalma haladta meg a milliárdos nagyságrendet, a listavezető E.On Energia 4,5 milliárd lejes forgalmat, míg az Azomureş vegyipari kombinát 1,5 milliárd lejt produkált. A lista harmadik helyén álló E.On Gaz, amely szintén energiakereskedelemmel foglalkozik, 726 millió lejes forgalmat bonyolított le. Az első három helyezett marosszéki vállalat, a negyedik helyen a gyergyószéki ásványvizek és üdítőitalok palackozásával foglalkozó Romaqua Group áll, míg az ötödik az elektronikai cikkeket forgalmazó felsőháromszéki Domo Retail. Az első tízbe bekerült még az udvarhelyszéki energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom. Kft., az optikai kábelek gyártására szakosodott marosszéki Romcab, a szintén marosszéki Sandoz gyógyszergyár, az élelmiszer-, dohány- és ital-kiskereskedelemmel foglalkozó udvarhelyszéki Amigo&Intercost és az áruszállítással foglalkozó csíkszéki Waberer’s. Az összehasonlításból kiderül, hogy 2012-höz viszonyítva, tavaly ezeknek a cégeknek a bevétele valamelyest csökkent vagy stagnál. Marosszék áll a legjobban Az Omnibus elemzése szerint Marosszék vezeti a történelmi székely székek vállalatainak listáját annak ellenére, hogy a 2012-es évhez képest 2013-ban Marosszék első 50 legnagyobb árbevételét megvalósító cégeinek összárbevétele 3,65 százalékos visszaesést könyvelt el. Ezt követi Udvarhelyszék összárbevétele, ami 25,79 százalékkal növekedett a vizsgált periódusban, majd Alsó-Háromszék összárbevétele, 2,75 százalékos növekedéssel. Negyedik helyen áll Felső-Háromszék összárbevétele, 7,44 százalékos növekedéssel, ötödik helyen Csíkszék, 2,75 százalékos növekedéssel, majd Gyergyószék 4,46 százalékkal. Marosszék kiemelkedő árbevételéhez az energetikai szolgáltatás és kereskedelem járul hozzá nagymértékben az E.On Energie România, E.On Gaz Distribuţie, Foraj, Sonde, Anvergo, Expert Petroleum cégek által, állapítják meg az elemzők . A marosszéki cégék forgalma megközelíti a 11 milliárd lejt, itt az első három helyezett megegyezik az össz- székelyföldi lista első helyezetteivel. Udvarhelyszék első ötven nagyvállalata 2,5 milliárd lejes forgalmat valósított meg, itt az első három helyezett az energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom, majd az élelem-, cigaretta- és italkereskedelemmel foglalkozó Amigo & Intercost és az Elan Trio következik. Alsó-Háromszéken az első ötven cég összforgalma 1,8 milliárd lej, itt két tejfeldolgozó vezet, a baróti Fabrica de Lapte Braşov nevű vállalat és a sepsiszentgyörgyi Covalact, a harmadik a polisztiréngyártással foglalkozó Arcon. Felső-Háromszék első ötven cége 1,4 milliárd lejes forgalmat valósított meg, első az elektronikai cikkeket forgalmazó Domo Retail, a textilipari Zara Moden, és a gépjárműalkatrészekkel kereskedő Nexxon. Csíkszék listán szereplő nagyvállalatai 1,3 milliárd lejes árbevételt valósítottak meg, az első a közúti szállítást lebonyolító Waberer, a második a dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó Tabac, majd az építőiparban vállalkozó Iris Service. Az 1,2 milliárd lejes összforgalmat megvalósító gyergyószéki nagyvállalatok listáját az ásványvizeket és üdítőket palackozó Romaqua Group, az építőanyag-lerakatokkal, fafeldolgozással foglalkozó Apicom és a szintén építőiparban vállalkozó Bajer vezeti. Az Omnibus a munkaerő-foglalkoztatás szempontjából is székenként összeállította a vezető vállalatok ötvenes listáját, ebből a szempontból is Marosszék vezet, hiszen például csak a listavezető Azomureş 2500 alkalmazottat foglalkoztat. A székek közötti sorrend ez esetben is ugyanúgy alakul, mint az árbevétel szempontjából, Marosszéken az első ötven vállalat közel húszezer alkalmazottat foglalkoztat, Udvarhelyszéken közel tízezret, Alsó-Háromszéken nyolcezer, Felsőháromszéken hétezer, Csíkszéken valamivel több, mint hatezer, Gyergyószéken pedig kevesebb, mint hatezer szerepel a listán. Gyerkó László: a kkv-k fontosabbak lehetnek „Nem meglepő, hogy az Omnibus listáján Marosszék vezet, mert sokkal fejlettebb az ipara, mint Csíkszéknek, Udvarhelyszéknek vagy Háromszéknek” – értékelt a Krónika megkeresésére Gyerkó László. A Versenytanács tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnöke leszögezte, a lényeget, a mérleget nem befolyásolja, hogy a nagy cégeket a nagyadózók törvénye értelmében Bukarestben tartják nyilván. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy-öt évben alig történt beruházás, fejlesztés a Székelyföldön. Gyerkó László szerint a gazdasági és politikai szférának is fel kell figyelnie ezekre az adatsorokra, meg kell vizsgálniuk, hogy valójában mi áll a számok mögött, az évről évre elkészülő fejlesztési tervekből, melyek valósulnak meg, és azok mennyiben módosíthatják ezeket a statisztikákat. „Elsősorban azt a szférát kell fejleszteni és segíteni, amelyik tényleg termel a térségben, tehát a kis- és közepes vállalkozókat. Láttuk Kolozsvár térségében is, hogy a multinacionális cég (a Nokia – szerk. megj.) egy pár évig aktív volt, majd elment. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy a Székelyföldön az a megoldás, ha két nagyvállalat megveti a lábát. Ez csak pillanatnyi fellendülést hozhat azzal, hogy munkahelyek jönnek létre” – magyarázta Gyerkó László. A gazdasági szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, az utóbbi időben lelassult az infrastrukturális fejlesztés, nem lehet megoldani a termékek és az alapanyagok szállítását autópályán vagy vasúton, ezért nehéz meggyőzni a nagyokat, hogy beruházzanak a térségbe, tehát a kis- és közepes cégek gyorsabban lehetnek fejlődőképesek, mint a nagyvállalatok. A statisztika sem mutat mást, mint amit a kisvállalkozó lát, ők pedig úgy értékelik, hogy nincs gazdasági növekedés, a munkahelyek száma nem növekszik, összegzett Gyerkó. Pénzügyi decentralizáció az átláthatóságért Klárik László háromszéki szenátor eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy szerencsére a nagy adózók törvényének két évvel ezelőtt kihúzták a méregfogát, egy kormányhatározat alapján legalább a személyi jövedelemadót nem a cég bejegyzése, hanem az alkalmazottak állandó lakhelye alapján osztják vissza. „A nagy adózók törvénye azért felesleges, mert a pénzügyi szempontból Bukarestben adminisztrált cégek esetében ellenőrizhetetlen, átláthatatlan a folyamat. Ez a törvény valójában egy szegénységi bizonyítvány a pénzügyminisztérium részéről, azt jelzi, hogy nem bízik meg a megyei igazgatóságokban” – szögezte le a szenátor. Klárik László szerint több próbálkozás is volt az RMDSZ részéről, hogy ezt megváltoztassák, de eddig nem találtak partnerre. Ha a választások után folytatódik a decentralizációs folyamat, akkor a pénzügyi decentralizációt is szorgalmazni fogják, mondta a háromszéki politikus. Borboly Csaba: átláthatatlan adózási rendszer Az adórendszer átláthatatlanságáról beszélt kérdésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke is. Ez pedig szerinte megnehezíti a gazdaság működését. Mint hangsúlyozta, elsősorban gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ami adócsökkentést vagy adókedvezmények bevezetését jelenti. Borboly szerint le kellene bontani a bürokráciát, át kell szervezni az adórendszert, hiszen Romániában létezik kelet-közép-európai viszonylatban a legtöbb adónem. „Politikai akarat szükséges, de a román politikumban sajnos nincs valós szándék semmiféle decentralizációra, csak olykor bedobja a témát gumicsontként. Folyton ezt látjuk ebben az országban: cselekvés, munka, gazdasági fejlesztés, adórendszer-átalakítás, bürokrácialebontás helyett cirkuszt” – fejtette ki a székelyföldi RMDSZ-es politikus. Borboly egyúttal arra irányította rá a figyelmet, hogy Hargita megyében a gazdaságélénkítés egyik pillére az, hogy a megyei önkormányzat igyekszik megtalálni a jogi lehetőségeket a helyi termelők, vállalkozók megsegítésére – értékesítési lehetőséget teremtenek számukra, hogy megérje nekik „ilyen fojtogató adózási körülmények ellenére, az óriási bürokrácia mellett is” termelni és árusítani. Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár) 2014. december 2.Kidolgoznák a Székelyföld IT-stratégiájátVan-e a Székelyföldnek számítástechnikai stratégiája? – tették fel a kérdést a hétvégén Tusnádfürdőn megszervezett második Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián. A székelyföldi informatikai és kommunikációs cégek tavaly megalakult szakmai uniója, az IT Plus klaszter, illetve a Kovászna megyei kereskedelemi és iparkamara IT- és kommunikációs szakosztálya, valamint a Csíki Vállalkozói Egyesület szervezésében lebonyolított eseményen több mint százhúszan vettek részt. Mint Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke egy felszólaló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, csak részben igaz az, hogy a Székelyföldnek nincs IT-stratégiája, hiszen a Kovászna Megyei Önkormányzat által, többek között a kamara bevonásával készülő megyestratégia egyik alappillére lehet az IT és a telekom iparág. Édler emlékezetett, a székelyföldi számítástechnikai konferencia ötlete mintegy másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg, miután megalakult a kamara IT- és telekom szakosztálya, ám örömmel adták át a szervezés jogát az IT Plus klaszternek, hiszen a pályázatuk hozzájárult egy színvonalas konferencia megszervezéséhez. Mint elhangzott, komolyan veszik a célkitűzést, hogy a székelyföldi számítástechnika és telekommunikáció belátható időn belül felkerüljön az ágazat jelentős szereplőinek térképére. A konferencia előestéjén egyébként a székelyföldi magyar oktatás digitalizálásáról is szó esett: a szakma képviselői arról ötleteltek, miként lehet a magyar gyerekek előnyére fordítani a 21. század biztosította innovációs és technikai lehetőségeket. A tusnádfürdői esemény célkitűzése többek között a székelyföldi szakági cégek kapcsolati hálójának erősítése volt, de fel kívánják venni a kapcsolatot a meghatározó nagyvállalatokkal, felmutatva nekik, hogy milyen kitörési pontok vannak az ágazatban, amelyek a régió felemelkedését is szolgálhatják. A konferenciára egyébként 27 előadót hívtak meg az országból, Magyarországról és Németországból, a plenáris ülések témája a nagyvállalati számítástechnika, az innováció határok nélkül, a székelyföldi informatikusok lehetőségei és sikerei a globális piacon voltak. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2015. február 24.Székelytermék-botrány – Visszakoznak a fogyasztóvédőkDagad a botrány a sepsiszentgyörgyi fogyasztóvédelem táján: sokan felháborodtak, miután kiderült, hogy az elvileg a háromszéki vásárlók érdekeiért létező megyei intézmény vezetője kifogásolja a Székely ízek feliratú termékeket. Tegnap a megyei kereskedelmi kamara is állást foglalt az ügyben, a fogyasztóvédelmisek pedig kijelentették: maradhat a reklámszöveg. Bírságot nem a Székely ízek felirat, hanem a lejárt szavatosság miatt osztott a fogyasztóvédelmi hivatal – hangsúlyozta Mircea Diacon igazgató, aki azonban továbbra is úgy véli: nem tudhatjuk, milyen ízű a székely, az ételek édesek, savanyúak vagy keserűek lehetnek. Elismerte, hogy nincs olyan törvény vagy szabályozás, amely tiltaná a székely ízeket, de leszögezte: a termékeket kísérő címkék tartalmáról pontos és jól meghatározott rendelkezések vannak, a reklámnak máshol kell megjelennie. Arról, hogy létezik Román ízek felirattal ellátott termékcsalád is, nem tudott, és a Krónika napilapnak adott nyilatkozatára – amelyben kijelenti, hogy nemsokára székely illemhely és székely temető is lesz – sem kívánt emlékezni; ehelyett főnökéhez utasított, mert őt már túl sokan hívták a székely ízek miatt, még Magyarországról is. A brassói székhelyű regionális fogyasztóvédelmi felügyelőséget irányító Sorin Susanu – akit a Csíkszeredában megszervezett hagyományos termékvásáron kirótt büntetések miatt két évvel ezelőtt már az országos diszkriminációellenes tanács is vizsgált – óvatosabban fogalmazott: ő maga nem volt jelen a kérdéses ellenőrzésen, de úgy értesült, hogy nem a felirat, hanem a lejárt szavatosság miatt bírságoltak. A maga részéről nem lát semmi kifogásolnivalót a székely ízek elnevezésben, mert „mindenki a maga reklámjával”, csak azzal nem ért egyet, hogy lejárt vagy egészségre káros élelmiszert forgalmazzanak. Hentesáruról volt szó, az különösen kényes, romlandó termék – magyarázta. Hozzátette: korábban valahol már árultak „erdélyi ízű” élelmet is, és kaptak olyan lakossági panaszt, hogy nem tudják értelmezni a jelentését, de úgy véli, hogy ez nem befolyásolja a minőséget. Minden kereskedőnek érdeke, hogy megtalálja az általa forgalmazott termék eladási módját, és ahogy egyesek a Román ízek felirattal teszik ezt (például a Mega Image üzletláncnál többtucatnyi élelmiszert árulnak így), ugyanúgy a székelyföldi lakosok is büszkék lehetnek a hamisítatlan székely ízekre. Ez regionális termékstratégia, amit az egész világon alkalmaznak – tudatja a megyei kereskedelmi kamara tegnap kiadott közleménye. A Mircea Diacon fogyasztóvédelmi igazgatóhoz címzett állásfoglalásban a kamara elnöke, Édler András leszögezi: egy ilyen elnevezés csak akkor megtévesztő, ha például a Román ízek felirat egy görög terméken található. Ha nem erről van szó, a fogyasztóvédelemnek nem kellene beleavatkoznia a cégek reklámpolitikájába, főként a jelenlegi, gazdasági szempontból bizonytalan helyzetben, amikor a vállalkozóknak inkább az állami intézmények támogatására van szükségük, mint zavarkeltésre vagy cselekvési szabadságukat korlátozó intézkedésekre. Demeter J. Ildikó Háromszék Erdély.ma 2015. március 24.Számlaháború: több erdélyi üzletet is bezártakTöbbtucatnyi kereskedelmi egység tevékenységét függesztette fel az elmúlt időszakban az adóhatóság (ANAF) adócsalás elleni igazgatósága, mivel az üzletek nem adtak pénztárblokkot az ügyfeleknek a megvásárolt termékek, szolgáltatások után. A bezárt boltok pontos száma egyelőre nem ismert, az ANAF ugyanis még nem adott ki hivatalos statisztikát. Alexandru Cristea, az adócsalás elleni igazgatóság szóvivője a Vocea Transilvaniei hírportálnak elmondta: a hatóság március elsejétől függesztheti fel azon kereskedelmi egységek tevékenységét, amelyek nem biztosítanak minden vásárlónak nyugtát, két hétig azonban nem szankcionáltak, hanem csak figyelmeztették az üzletek illetékeseit. „Országos szinten közel 30 ezer figyelemfelhívó szórólapot osztottunk ki, március 15-étől pedig elkezdtük a tényleges bírságolást” – magyarázta Cristea. Édler: a hatóság túloz Eltúlzott büntetésnek tartja Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a hatóság kényszerszünetet rendel el a szabálysértések nyomán. A szakember kifejtette: minden körülmények között elítéli az adócsalást, ami ellen szerinte szigorúan kell fellépni, nem várja el, hogy bárkivel is kesztyűs kézzel bánjanak, de a tevékenység azonnali felfüggesztését túlzásnak tartja. „Az első szabálysértés esetén jöhet a pénzbírság, a figyelmeztetés, majd ha ez sem használ, a második tettenérésnél elrendelhetik az időleges bezárást. A kényszerpihenő különben sem tesz jót a gazdaságnak, hiszen ha az egység nem működik, akkor nem termel, tehát nem fizet adót, emiatt pedig a további tevékenysége is veszélybe kerülhet” – fogalmazott Édler. Az iparkamara elnöke azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy egy sepsiszentgyörgyi vendéglátó-ipari egységet egy hónapra bezárattak az ANAF nagyszebeni ellenőrei, akik 12 ezer lejes pénzbírságot is kiróttak, miután egy rajtaütés során 170 lejjel több készpénzt találtak a helyszínen, mint amennyit számlával igazolni tudtak. A húsz éve működő egységnek ez az első szabálysértése. A kereskedelmi kamara vezetője hangsúlyozta: nem kizárt, hogy a pincérek borravalója került a pénztárgépbe. „Amennyiben törvényes keretet alkotnának a baksisnak, az ilyen félreértések elkerülhetőek lennének” – magyarázta Édler András. Hozzátette: már létezik egy törvénykezdeményezés a borravalóra vonatkozóan, erről jelenleg az idegenforgalmi munkáltatók és a turisztikai minisztérium képviselői egyeztetnek. „Ha a borravaló után adót fizetnének, az ellenőrzés során ezzel a pénzzel is hivatalosan el tudnának számolni a vendéglátósok” – magyarázta a háromszéki gazdasági szakember. A borravaló miatt is büntetnek Alexandru Cristea elmondása szerint a pénzügyi hatóság abban az esetben is bezárhatja az üzletet, ha az nem rendelkezik elektronikus pénztárgéppel, engedéllyel nem rendelkező beszállítótól vásárolja termékeit, illetve hivatalos pénztárblokk helyett más dokumentummal igazolja, hogy a kliens fizetett. A tevékenységet egy–három hónapig függeszthetik fel, a kereskedelmi egységek emellett 10–15 ezer lejes bírságot is kaphatnak. Az ANAF akkor is szankciót ró ki, ha a kasszagépben több pénz van, mint amennyit a bolt számlával igazolni tud, ebben az esetben a bírság értéke 2–4 ezer lej. Ez különösen a vendéglőkben, kocsmákban okoz gondot, hiszen a pincérek sokszor a számlázatlan borravalót is az elektronikus pénztárgépbe teszik. Múlt héten Kolozsváron is számos étteremben, kávézóban, ruhaüzletben és más boltokban ellenőrzéseket végeztek a belvárosban, valamint a Polus Center bevásárlóközpontban. A hatóság az akció nyomán több üzlet ideiglenes bezárását is elrendelte, ezek bejáratára pedig kifüggesztették, hogy a nyugták kibocsátásának elmulasztása miatt szünetel a tevékenység. Bukarestben húsz kereskedelmi egységet – köztük luxuséttermeket és -kávézókat záratott be néhány hónapra az ANAF, amely a fővárosban összesen 900 ezer lejes bírságot rótt ki. Bíró Blanka, Kőrössy Andrea | Székelyhon.ro 2015. április 1.Válságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök az adóellenőrök miattVálságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök. Törvénymódosítást sürgetnek, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy az adóellenőrök aránytalanul magas bírságokat rójanak ki és vendéglőket zárjanak be néhány lejes borravaló miatt. A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének képviselői szerda este tárgyalnak a háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Édler Andrással arról, hogy miként lehetne hivatalosítani a borravalót, hogy ne adjanak támadási felületet az adóhatóságnak. A kereskedők és vendéglősök körében nagy a felháborodás az adóhatóság ellenőreinek zaklatás-szerű razziái és aránytalanul magas bírságai és boltbezáratásai miatt. Kovászna megyében 25 ezer lejre bírságoltak és két vendéglőt zártak be egy hónapra. A kereskedelmi kamara elnöke, Édler András szerint míg a borravaló kérdése nincs törvényesen rendezve egyetlen vendéglő kasszája se talál az eladott áruk értékével. Megoldásként javasolják, hogy a forgalom függvényében állapítsanak meg különbözetet, például tíz százalékot – a borravaló átlag értékét – amiért még nem zárják be a boltot. A sepsiszentgyörgyi vendéglősök szövetségének elnöke Kovács István elmondta, szorgalmazzák, hogy amerikai mintára törvényesítsék és adózzák meg a borravalót és az szerepeljen a számlán, olyan arányban amennyit a vendég ad a pincérnek. Kovács Zsolt marosvasarhelyiradio.ro Erdély.ma 2015. április 29.Kétezredik lapszámunk szegélyéreA Székely Hírmondó második sorozatának kétezer lapszámát előállítani több mint 19 évet vett fel, de most nem szeretnénk azon sóhajtozni, hogy ez milyen hosszú idő, és hogy mennyi munka volt vele. Tettük a dolgunkat a legjobb tudásunk szerint, és tenni szeretnénk az elkövetkezendőkben is. De vajon milyen munkát végeztünk eddig, és miben kellene javulnunk? Az ugyan biztató és reménykeltő, hogy a romániai magyar napilapok közül a Székely Hírmondót kedvelik a legtöbben, de abban is biztosak vagyunk, hogy messze állunk a tökéletességtől, és sokat kell fejlődnünk, ha meg akarjuk érni a 3000. lapszámot. Milyennek látnak bennünket az olvasók, mit hiányolnak, és mit tartanak hibának – most erre voltunk kíváncsiak. Tetszik a koncepcióváltás! Lázár-Prezsmer Endre sepsiszentgyörgyi művelődésszervező, a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület elnöke több mint tíz éve olvassa a Székely Hírmondót: azokat a kulturális, közéleti cikkeket böngészi, amelyek elsőre megragadják a figyelmét. – Nagyon tetszik az a koncepcióváltás, amely a Székely Hírmondó napilapot jellemzi. Amikor még hetilap volt, sokkal kevesebb helyet kapott hasábjain a kultúra, a családdal, egészséges életmóddal kapcsolatos írások. Szeretem a napilapot, éppen azért, mert nagyobb teret engedett az utóbb felsorolt témáknak. Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a Tinca Teddy által zenészekkel, művészekkel készített interjúkat. Ezek különlegesek, hiszen olyan dolgokra kérdez rá, amelyek nekem meg sem fordulnának a fejemben, ez által részletesebb, színesebb képet kapunk az alkotóról, a művészről. Nem tetszenek a bulváros jellegű cikkek, a szenzációhajhász fotók a címoldalon. Ha én lennék a főszerkesztő, akkor csak kultúráról szólna a lap – persze tudom, hogy ez lehetetlen, hiszen széles réteghez kell szólnia – foglalta össze véleményét, a kritikáról sem feledkezve meg. Csak a neten… Benedek Ágnes, a Tamási Áron Színház színésznője eddig csupán hébe-hóba, az interneten találkozott a lapunkban megjelenő cikkekkel. – A Székely Hírmondót csupán az interneten olvasom, a közösségi oldalon megosztott híreket böngészem, így nem tudnék válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen írások ragadták meg a tetszésemet – közölte, hozzátéve: nem találja fontosnak a nyomtatott sajtót, ha a Székely Hírmondó főszerkesztője lenne, inkább az internetes hírszórásra fektetne hangsúlyt. Több komolyzenét! Dancs Annamari énekesnő, a Budapesti Operettszínház művésze elárulta, amióta Magyarországon él, főként interneten követi a Székely Hírmondóban megjelenő írásokat. Természetesen, amikor hazajön Sepsiszentgyörgyre, szívesen fellapozza az újságot, hiszen ennek a fajta olvasásnak más hangulata van, mint a számítógép monitorán történő böngészésnek. Kedvence a kulturális eseményeket, előadóművészeket bemutató rovat, de követi az életmóddal kapcsolatos cikkeket, illetve az aktuális híreket is. – A helyi érdekes egyéniségekről, művészekről szóló írásokat kimondottan kedvelem, ezek hamar megragadják az érdeklődésemet. Nem tetszenek a „véres”, gyilkosságokról szóló hírek, ezeket igyekszem kizárni az életemből. Ha én lennék a főszerkesztő, többet foglalkoznék komolyzenei produkciókkal, színházi eseményekkel, igaz, a Székely Hírmondóban nincs hiány ezekből sem. Az újságban ízlésesen vannak összehangolva a témák, ennek tükrében a bulvárosabb jelleg is elfogadható – jegyezte meg a művésznő. Értékes a Székely Konyha Fülöp Magdolna, a kézdivásárhelyi Nők Egyesületének vezetője: – Véleményem szerint joggal vált a megye közkedvelt napilapjává a Székely Hírmondó, bár az utóbbi időben én inkább a lap internetes felületén tájékozódom. Érdekes és értékes a háziasszonyok számára a Székely Konyha melléklet, de a napi receptrovat is. Köszönetet kell mondanom a magam és Nők Egyesületének a nevében, hiszen sok rendezvényünket kísérték figyelemmel, és tudósítottak róla az újság hasábjain. Bemutatni tehetségeket! Lénárt Adolf, a KSE kosárlabda-szakosztályának vezetője: – Az első lapszám megjelenésétől fogva szívesen olvasom a lapot, napi rendszerességgel. Kedvenc rovatom természetesen a sport. Véleményem szerint jó lenne létrehozni egy Tehetségsarok című rovatot, amelyben hetente vagy kéthetente be lehetne mutatni egy-egy környékbeli sikeres vagy tehetséges sportolót, edzőt, hogy a gyerekeknek és a szülőknek is példaképül szolgáljon. Miért Rongy az Elek? Gyuricza Anikó (Sepsiszentgyörgy): – A Hírmondóról a reggeli kis családi rituálék jutnak eszembe. Minden nap kimegyek az újságért, aztán a fontosabb infókat felolvasom az embernek – ez már rutinná vált. A másik dolog, ami eszembe jut, hogy színes. A szó szoros és átvitt értelmében is, mindenkit szeretne megszólítani, mindenkinek a maga sajátos problémáját boncolgatva. Van benne politika, női dolgok, környezetvédelem, aktuális rendezvények ismertetése. Egyik vonzó visszatérő szereplője Rongy Elek, a disznó, amit évente egyszer meg lehet nyerni. Nekem még nem volt szerencsém hozzá, de sokat gondolkodtam azon, vajon miért Rongy a vezetékneve, amikor annyi ember vacsoráját biztosíthatja! Komolyra fordítva a szót, hiszem, hogy az újság is egyfajta szellemi szükségletet elégít ki. A Hírmondó érzékenyen reagál a közösségi igényekre, közvéleményt formál, és tájékoztatja az itt élő magyarságot. Ezt kell folytatni! Külön kiemelném, hogy a megye két lapjának az újságírói úgy tekintenek egymásra, mint partnerek, és ez példaértékű. Több interaktív rovatot szeretnék olvasni a lapban, ami hűen tükrözi a közhangulatot és az egyszerű háromszéki polgár gondolkodásmódját. Jó lenne egy „fordított szám” is, amelyet csak az olvasók beérkezett írásaiból szerkesztenének! Rövid, objektív, érthető Bagoly Miklós, az Asimcov Kis és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségének elnöke: – Jól megszerkesztett lap, rendszeresen olvasom interneten. Nem a pénzt sajnálom rá, de könnyebb, gyorsabb, kényelmesebb. (Mielőtt megkérdezné: tudom, hogy ez a lapeladás rovására történik. A magam részéről akár fizetnék is valamilyen formában az online változatért, de papírújságot nincs érkezésem olvasni). Elsősorban az aktuális híreket követem: rövidek, objektívek, érthetők. Van néhány ember, aki itt ír, akiket ismerek, és mindig szívesen olvasom cikkeiket. Nem értek viszont egyet azzal, hogy ismeretlenek által név és cím nélkül írt véleményeket rendszeresen közölnek a lapban. Ez tisztességtelen. Akinek véleménye van, annak legyen neve is. Ha nincs, nem kell közölni. Szerencsésnek találnám, ha az aznapi eseményeket nem darabokban, hanem felsorolásszerűen, áttekinthetően „tálalnák” (a nyomtatott változatban ez így van – szerk.). Az olvasó értelmes lény Bíró Béla egyetemi tanár (Sepsiszentgyörgy): – A lap rendszeres olvasója vagyok a kezdetektől. Van ott két-három ember, aki egészen eszement jegyzeteket ír, de a lap többi része olvasható, szolid, használható információkat tartalmaz, közérthetően megfogalmazva. Sajnos, Háromszéken a két napilap közötti konkurencia nem a minőség javulását eredményezte, hanem azt, hogy mindkettő a létfenntartáshoz szükséges, olvasók utáni hajszában néha olyan dolgokba megy bele, olyan engedményeket tesz, amelyekben – meg vagyok győződve – ők sem hisznek igazán. Ha én dönthetnék, még nagyobb súlyt helyeznék arra, hogy minden és mindennek az ellenkezője is elhangozzék a lapban, mert töretlenül hiszek abban, hogy az olvasó értelmes lény, aki majd eldönti, hogy mi a jó, és mi a rossz. Magyari a kedvenc Berszán István református lelkipásztor, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese (Középajta): – Emlékszem, amikor megjelent az első lapszám, igazán örvendetes volt, főképpen, mert Felsőháromszékről kerültem Erdővidékre. Eleinte az volt az érzésem, hogy ez inkább Kézdi- és Orbaiszék lapja, s azóta, bár sokat változott, mégis kevésnek tartom az erdővidéki témákat. Rendszeres olvasója olyan hat éve vagyok a Székely Hírmondónak, s hogy „felfutott”, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy itt Középajtán, s tudtommal Erdővidéken is egyre több az előfizetője. Ami nem tetszik, az a Ne fojtsa magába! rovat. Az elgondolás jó, de én csak névvel engedélyezném közölni az SMS-eket. Egyébképpen tetszik, kimondottan javára válnak az önkormányzati oldalak, ahol mindenki mindig tájékozódhat az illető település életéről. Általában tetszik a lap, de ha választani lehet, akkor Magyari Lajos „szösszenetei” a kedvenceim. Ha én volnék a főszerkesztő, az oknyomozó riportokat előtérbe helyezném, persze előzőleg kellőképpen tájékozódva az „ügy” mivoltáról, s csak utána indítanám el a dolgot, nem szenzációt hajhászva, hanem kiderítve-kimondva az egyre több furcsaságot, visszaélést stb. kies megyénkben (is). Néha túl bulváros Kovács István unitárius lelkész (Sepsiszentgyörgy): – Színes, megfogja az embert, és bizonyára sokaknak vonzóbb a jól tördelt, rövid anyagok sorozata, mintha nagy terjedelmű, „oktató és okosító” írásokat tartalmazna. Néha túlságosan „elmegy” bulvárba, a magam részéről nem díjazom például, ha egy balesetről címlapfotót hoznak. Hogy én miként csinálnám? Meglehet, hamar csődbe vinném a lapot, mert kizárólag értékorientált írásokat tennék be. Értem én, hogy az emberben „genetikailag kódolt”, hogy a botrányra jobban figyel, de meg kell találni azt a formát, amit a modern művészet is követ, hogy valami „álbotránnyal” felhívja magára a figyelmet, de mindig értéket közvetít. Meggyőződésem, hogy hosszú távon csak a szolid hangvételű, tisztességes lap élhet meg – a Hírmondó nem jár messze ettől. Nyúljon kényes témákhoz! Kiss Aranka tanár (Barót): – Megjelenése óta olvasom a lapot. Tetszik a formátuma, átláthatósága, egyszerűsége. Tetszenek a rovatai, főleg az Aktuális, a Vélemény és az Életmód. Tisztelem Magyari Lajost szókimondó, élvezetes vezércikkeiért. Kevésnek tartom az erdővidéki híreket, törekedjenek a frissességre. Ha szerkesztő lennék, olyan körkérdéseket tennék fel a különböző foglalkozású és korosztályú embereknek, amelyeknek válaszai ötleteket, megoldásokat tartalmaznának a régió fejlesztését illetően. Új rovatokat is bevezetnék, mint: jogi tanácsadás, az olvasó kérdez, cégek ajánlják szolgáltatásaikat, sikertörténetek, külföldre költözött honfitársaink beszámolói, akár pozitív, akár negatív tapasztalatok átadása. Emellett oknyomozó riportokat közölnék, nem csak egyoldalú tájékoztatásokat, jobban megfizetném azokat a munkatársakat, akik tájékozottak, akik mernek kérdezni, felelős személyeket megszólítani, sok embert érintő, akár „kényes” témához nyúlni. Ilyen például, hogy miért nem lehetett Baróton megszervezni (Beszterce helyett) az erdélyi szintű matematikaversenyt, hiszen évek óta kiugró tehetségeink vannak? Mit veszített és mit nyert volna ezzel a város? Miért nincs 1200 diáknak iskolaorvosa és fogorvosa? A „Nemzeti szálló” melletti romhalmaz eltávolításának mi az akadálya? Fresnes francia kisváros (Nagyajta község testvértelepülése) Panorama című havilapjában a tanácsosok havonta beszámolnak tevékenységükről, elgondolásaikról, megoldásokat kínálnak, a lakosokkal rendszeresen konzultálnak, és ezt nyilvánosságra hozzák. A Hírmondó követhetné ezt a példát, mert a lakosság kíváncsi a tanácsosok munkájára. Ténylegesen is színes Kiss András István ifjúsági szabadidős tanácsadó, turisztikai szakember, vállalkozó (Sepsiszentgyörgy): – Kedvelem a Székely Hírmondóban a változatosságot, a színes nyomtatást, szemben a fekete-fehér konkurens lappal. Rendszeresen olvasom az újságot és gyűjtöm is a cikkeket, adattárolás és tanulás céljából. Amiket a legjobban kedvelek: az életmód, az aktuális, a sport, a szabadidő és a panoráma rovat. Szeretném, ha nagyobb terjedelemben foglalkozna a lap sporttal, az életmóddal, egészséggel, mindegyikből jó lenne még egy plusz oldal. Örülnék, ha a történelemnek és turisztikai látványosságoknak is lenne külön oldala. Szeretem a rejtvényeket és a vicceket, érdekes lenne, ha általános műveltségi vagy IQ-tesztek is beférnének ide, úgy vélem, és hasznos színfoltja lenne az újságnak. Nem fojtja magába! Bács-Benke László maksai polgármester is hűséges olvasója a lapunknak. A sokszínűsége miatt kedveli, a helyi hírektől kezdve a horoszkópig mindent elolvas belőle. Még a Ne fojtsa magába! rovat SMS-eit is, pedig azok sokszor szereztek keserű perceket számára. Meggyőződése ugyanis, hogy az elmúlt évben többet szerepelt benne, mint bármelyik más közéleti személyiség, és kizárólag negatív színben volt ott feltüntetve. – Úgy vélem, ami a rovatban megjelenik, az zaklatás. Éppen ezért, ha én lennék a szerkesztő, nem engednék be mindenféle névtelen SMS-t, hozzászólást vagy olvasói levelet, hiszen álnévvel bárki bármit írhat, szapulhat. Ne változzon! Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: – A Hírmondót azóta olvasom rendszeresen, mióta Kézdivásárhely-központú hetilapból megyei napilappá lett. Az online változatot kedvelem, kényelmesebb, de a nyomtatott formát is követem. Az utóbbi időben rendkívül sokat fejlődött a lap, felnőtt, átfogó, kiegyensúlyozott, tetszik a tördelése, egyszerű, áttekinthető. Nem szeretem, hogy néha, vélhetően olvasócsalogatónak szánt, bődületes nagy címek vannak, ami félrevezető, mert nem mindig van meg hozzá a tartalom. Ha én szerkeszteném, egy darabig nem nagyon változtatnék rajta, jól „beállt” a lap. Figyeljünk a fiatalokra! Váncza Tibor, az erdővidéki RMDSZ elnöke: – A Székely Hírmondóra elsősorban a kiegyensúlyozottság jellemző. Évek óta előfizetője vagyok, kedvenc rovatom a Ne fojtsa magába!, ezt mindig elolvasom, mert kíváncsi vagyok az emberek véleményére, gondolkodásmódjára. Fontosnak tartanám, hogy az újságban továbbra is megjelenjenek az önkormányzatok tevékenységét bemutató rovatok, a körképek. Ami „hiánycikk” a lapban: keveset foglalkozik a fiatalokkal. Azt szeretném, ha a továbbiakban rájuk jobban odafigyelnének! A Székely Hírmondó eredetileg az 1848-49-es szabadságharc idején látott napvilágot. Első lapszáma – Háromszék első sajtótermékeként – 1849. június 7-én jelent meg Kézdivásárhelyen, Bem tábornok tábori nyomdájával nyomták. Heti két alkalommal jelentkezett, az ötödik lapszám után kérészéletének véget vetett a cári intervenció. A második sorozat 1996. március 15-én indult útjára, azóta fölfele ívelő pályát járva be – független közvélemény-kutatók mérése szerint a legolvasottabb magyar lap Erdélyben. 2010 márciusában vált megyei napilappá. SzH-összeállítás Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. május 28.Jelentősen csökken hétfőtől az áfaHétfőtől, június elsejétől a mostani 24-ről 9 százalékra csökken az élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa/TVA), amitől a kormány és a fogyasztók is a termékek árának mérséklődését remélik. Felmérések szerint a lakosság izgatottan várja az intézkedés életbelépését, nagy reményeket fűzve a következményekhez, a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint pedig a döntésnek akkor lesznek jótékony hatásai, ha a kereskedők „megértik az áfacsökkentés lényegét”. Édler: a vállalkozóknak tisztességesen kell eljárniuk Közép- és hosszú távon is sikeres lesz az intézkedés, amennyiben a vállalkozói réteg valóban korrekt módon él ezzel a lehetőséggel – nyilatkozta lapunknak Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A szakember rámutatott: beindulhat egy láncreakció, ha ugyanis a kereskedők tényleg csökkentik az árakat, akkor növekszik a fogyasztás, forog a pénz, és fejlődik a gazdaság, tehát ebben az esetben megvalósul a gazdaságélénkítő következmény. Ha azonban a kereskedők saját nyereségük növelésére fektetik a hangsúlyt, az áfamérséklésből adódó különbséget pedig a zsebükben tartják, minden marad a régiben, és sem közép-, sem hosszú távon nem lesz semmi eredménye a módosításnak. Édler hangsúlyozta: az állam gyakorlatilag saját bevételének jelentős részéről mondott le, hogy vonzóbbá tegye a termékeket, miközben abban bízik, hogy a fogyasztás növekedésével fokozatosan csökken majd a hiány mértéke. „Nem lehet előre megjósolni, hogy milyen hatása lesz az áfamérséklésnek, ez a továbbiakban már a vállalkozókon, a gyakorlatba ültetés módján múlik” – fogalmazott az iparkamara elnöke. Édler személy szerint nem tapasztalta, hogy a nagy áruházláncok az elmúlt időszakban drágították termékeiket annak érdekében, hogy ne jelentsen kiesést számukra a június elsejei mérséklés, sőt a szupermarketek már közölték, hogy hétfőtől melyik élelmiszer mennyivel lesz olcsóbb. Kisebb nyomás nehezedik a termelőre Hosszú távon a forgalom fellendülésében bízik Bakó Zoltán, az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó üzem tulajdonosa is, aki lapunknak leszögezte: az áfacsökkentéssel arányos mértékben mindenképpen mérséklik termékeik árát. A vállalkozó kifejtette: a nyersanyag, vagyis a tej árát ugyan nem befolyásolja az intézkedés, ezt ugyanis általában magánszemélyektől vásárolják, akik nem adófizetők, de a termelőre mindenképpen kisebb nyomás fog nehezedni annak köszönhetően, hogy ezentúl csak 9 százalékos illetéket kell befizetnie. Bakó azt is elmondta: a következő hónapokban még nem számítanak az eladás megugrására, mert tapasztalatok szerint a tejiparban a nyári-tavaszi időszakban visszaesik a kereslet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy megjelennek a piacon a friss tejtermékeket árusító juhászok, ugyanakkor a háztájon megtermelt zöldségek miatt az élelmiszerek eladása is visszaesik ilyenkor. A vállalkozó hangsúlyozta: az elmúlt időszakban nem drágítottak. A közműkiadások is csökkenhetnek Gabriel Biriş adótanácsadó az áfacsökkentésről az Országos Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett keddi konferencián arról beszélt, hogy a magas illetékek nyomán egyre nagyobb méreteket öltő adócsalás nemcsak az államkasszát károsítja, hanem a piaci versenyhelyzetnek is árt. „Az alkalmazottakat feketén fizető vállalkozásokkal nem lehet felvenni a versenyt. Ha az áfacsökkentés azonnal nem is fogja éreztetni hatását az üzletek polcain, bízok benne, hogy lassan-lassan a piac is alkalmazkodni fog az új körülményekhez” – fogalmazott Biriş. Az adótanácsadó emlékeztetett: amikor 2010-ben az általános forgalmi adót 19-ről 24 százalékra emelték, a növekedés akkor sem „helyezdődött át” automatikusan a polcokra, de teljes mértékben érződött a közműszámlákon. „Az adómérséklés első szakaszban a gyártóknak fog kedvezni, főként a húsiparban tevékenykedő vállalkozóknak, ahol az adócsalás mindig is nagy volt” – mutatott rá a szakember. Biriş elmondása szerint az áfacsalás Európában mintegy 200 milliárd eurós, Romániában pedig 10 milliárd eurós hiányt eredményezett, ez meghaladja az uniós átlagot. Európában ugyanakkor az általános forgalmi adó beszedésének aránya átlagosan 80 százalékos, míg Romániában alig 50–55 százalékos. A csíkszeredai üzletek többsége felkészült a hétfői változásra, van azonban olyan bolt is, ahol még semmilyen felszólítást nem kaptak az eladók a várható intézkedésekre vonatkozóan. Gönczi Dezső, a Merkúr üzletlánc marketingmenedzsere elmondta: az átállás miatt üzleteik vasárnap a szokottnál hamarabb zárnak be, hogy hétfő reggelre új árucímkét tehessenek mindegyik élelmiszerre és alkoholt nem tartalmazó italra. „Termékenként változik az árcsökkentés mértéke, 12 százalék és 15 százalék közötti lesz a várható visszaesés” – magyarázta lapunknak Gönczi. Például egy eddig, 24 százalékos áfával 3,99 lejbe kerülő termék általános forgalmi adó nélküli ára 3,2 lej, ez 9 százalékos adóval számolva 3,5 lejbe kerülne, de az ilyen esetekben 3,49 lej fog szerepelni a címkén. Az egyik csíkszeredai zöldség- és gyümölcsforgalmazó cég vezetője is 15 százalékos árcsökkentést ígér, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a lerakatok nem mérséklik eladási áraikat, a kereskedő sem tudja olcsóbban adni az élelmiszert. „Most a gyümölcsöket, zöldségeket tekintve szezonváltás van, amelynek előnye, hogy nem a külföldi termékeket, hanem nagyrészt a belföldi termelők élelmiszereit tudjuk kínálni, amely értelemszerűen olcsóbb. Például egy kiló eper a piacon nemrég 14 lejbe került, most csak 5–6 lej” – magyarázta a vállalkozó. Az új áfaszámítással kapcsolatban megjegyezte, probléma adódhat a pénztárgépek átállításával, hiszen május 31-én este zárásig még 24 százalékos áfával kell számoljanak, a június elsejei nyitáskor pedig már csak 9 százalékossal. Egy Szentlélek utcai kis üzlet tulajdonosa is hasonlóan vélekedett, szerinte is nehéz lesz a pénztárgépet átállítani, ami kiadással jár. Ugyanakkor attól is tart, hogy veszteséggel kell számolnia, ha a készleten lévő, 24 százalékos áruforgalmi adóval kiszámlázott termékek árát mérsékelnie kell. A lakosság örül a változásnak A június elsejétől életbe lépő intézkedésnek nemcsak az állam és a kereskedők, hanem a lakosság is örül: a CSCI felmérése szerint a polgárok 87 százaléka gondolja úgy, hogy olcsóbbak lesznek az élelmiszerek. A megkérdezettek 52 százaléka válaszolt úgy, hogy pozitív hatásokban reménykedik június elseje után, és csak 17 százalékuk számít negatív hatásokra. A lakosság 84 százaléka támogatja ugyanakkor, hogy január elsejétől egységesen minden termék áfáját 20 százalékra mérsékeljék. Hatvan százalékuk úgy véli, az áfacsökkentés mellett különadót kellene kivetni a nagyvagyonosokra, míg 17 százalékuk szerint az adómérséklés jobboldali intézkedés, amit nem egy baloldali kormánynak kellett volna meghoznia. Mint ismeretes, a kenyérre és más péktermékekre kivetett általános forgalmi adót már 2013 szeptember elsejétől 24-ről 9 százalékra csökkentették. Barabás Hajnal, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea | Krónika (Kolozsvár) 2015. október 29.Székelyföldi munkaerőhiányÓriási munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a székelyföldi vállalkozóknak – jelentették ki egybehangzóan a Hargita és Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél, amikor arról faggattuk az illetékeseket, hogy szembesültek-e hasonló tapasztalatokkal, mint Kovászna megyei kollégáik. Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője nemrég arról panaszkodott, hogy hiába hirdetnek meg több száz posztot, alig néhányra akad jelentkező. Az okok többrétűek. Jánó Edit, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatóhelyettese elmondta, egy nemrég készült felmérésükből is kiderül, hogy a munkaadók többsége valóban nem tudja betölteni meghirdetett szabad állásait, mert nem kapnak szakembert. Hargita megyében főként kamionsofőröket, biztonsági őröket, varrodai munkásokat, pincér- és szakácssegédeket keresnek. Asztalosokból is nagy a hiány, nemcsak Csíkszeredában, hanem a környékbeli falvak famegmunkáló műhelyeiben is ez tapasztalható. „Sok esetben csak azért keresnek segédeket, mert nem kapnak megfelelően szakképesített személyt. A cégek vállalják a betanítást is, de csak azokra a műveletekre képezik ki az alkalmazottat, amelyet el kell végeznie. Felnőttoktatásra, továbbképzésre nem küldik" – magyarázta Jánó. Mint megtudtuk, a regisztrált álláskeresőknek közel 60 százaléka szakképzetlen, számukra a legnehezebb az elhelyezkedés. Az ügynökség éppen ezért felnőttképzéseket szervez, legutóbb leendő biztonsági őrök számára zajlott ilyen, amelyre nagyon sokan jelentkeztek, ugyanakkor nemsokára elárusítói és szakácstanfolyamokat indítanak, mert úgy látják, van igény ezekre a szakmákra. Ezek mellett időszakosan angol nyelvtanfolyamokat is szerveznek. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek nincs meg a nyolcosztályos végzettségük sem, Jánó elmondása szerint tavaly ugyanis módosították a vonatkozó jogszabályt, és annak értelmében tanfolyamot legkevesebb nyolcosztályos végzettséggel lehet elvégezni, így sokak számára az átképzés is nehézkes. „Több évvel ezelőtt is hasonló szakemberhiány volt a megyében, 2009-ben a válság miatt nem voltak munkahelyek sem, de már két éve nagyon sok az üres állás. Megyei szinten átlagban 500 állást hirdetnek meg a honlapunkon, amely egy alacsony lakosságszámú megyéhez képest nagyon jó arány" – magyarázta Jánó. Visszahúzó erő az írástudatlanság Nehezen találnak Maros megyében is szakképzett munkásokat a cégek. A munkaerő-elhelyező ügynökség megyei kirendeltségének holnapján közzétett lista szerint főként szakácsokat, asztalosokat, varrónőket, szabókat, sofőröket alkalmaznának, de szakképzetlen munkásokat is nagy számban keresnek. Megyeszinten összesen 141 állást akartak betölteni, a legtöbbet Marosvásárhelyen, majd Segesváron és Szászrégenben, Szovátán csupán egy betöltetlen munkahely volt. A rendszeresen megszervezett állásbörzéken kevés állást hirdetnek meg felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, ez részben azért van, mert ezeket könnyen be tudják tölteni. Sok esetben a cégek, főleg a nagyüzemek vállalják, hogy betanítják a szakképzetleneket egy-egy munkafolyamatra. Bogdán Erzsébet, az ügynökség vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a legnagyobb gondot a vidéki, írástudatlan munkanélküliek jelentik, akik az önkormányzatok által biztosított szociális segélyből élnek. Mivel nem tudnak sem írni, sem olvasni, sőt legtöbb esetben dolgozni sem akarnak, nehéz számukra képzéseket szervezni. Nem akarnak beiratkozni a Második esély program keretében meghirdetett iskolába sem, ahol legalább nyolcosztályos végzettségre szert tehetnének. Ők inkább a szociális segélyből és a gyermekpénzből élnek. Jobban fizetett állások kellenének Amint arról beszámoltunk, első ízben Kovászna megyében hívták fel a figyelmet a hatóságok, hogy megfordult az irányzat, és míg évekkel ezelőtt nem volt elég állás, jelenleg egyre gyakoribb, hogy a meghirdetett munkahelyeket nem tudják betölteni. Elsőként Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője számolt be arról, hogy a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt. Az ügynökség által falvakon szervezett állásbörzékre még Brassó megyéből is érkeztek szálloda- és panzióvezetők, abban bízva, hogy szakácsokat, pincéreket, szobaasszonyokat, mosónőket tudnak alkalmazni, hiszen egy vidéki nő ezeket a teendőket különösebb képzés nélkül is elvégzi. A meghirdetett 550 állás közül azonban csak 12-t tudtak betölteni, a legtöbben arra hivatkozva utasították vissza a munkahelyet, hogy nem vállalják az ingázást, nem engedi a férjük, vagy nem hagyják el a háztartást, a gyerekeket. Hasonló tapasztalatokat szereztek a fiataloknak szervezett börzéken: a pályakezdők sem szívesen állnak munkába, inkább egy évet otthon tanulnak, abban bízva, hogy sikerül az érettségijük, bejutnak egyetemre, másrészt nem is vállalnak el bármit, nagyok az elvárásaik, még akkor is, ha nincs semmilyen szakképesítésük. Hasonlóképpen látja a helyzetet a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Édler András szerint csak az nem talál állást a megyében, aki nem akar. De – tette hozzá – az átlagbér továbbra is alacsony, ezért meglátása szerint meg kellene változtatni a háromszéki munkaerőpiac képét. „Ne azért jöjjenek Kovászna megyébe a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Az olcsó munkaerő már mind foglalt, csak az jöjjön, aki egyebet keres, és nagyobb béreket kínál" – szögezte le a kamara elnöke. Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester is úgy látja, hogy a városban 3 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, nehéz egy-egy állást betölteni, ám továbbra is gondot jelent, hogy a fizetések nem túl magasak. Belefásult munkáltatók A munkaadók pedig ilyen körülmények között már-már kezdenek belefásulni a szélmalomharcba. Az általunk megkérdezett cégvezetők tapasztalatai szerint több szektorban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, főként a szakképzés, a rátermettség, a motiváció hiányában, illetve a hazainál jóval jövedelmezőbb külföldi lehetőségek miatt. Többeknek az utánpótlás biztosítása jelenti a legnagyobb gondot: úgy látják, a fiatalokat egyre kevésbé vonzza a kétkezi munka. A betanítás pedig egy cégnek nem csak jövedelemkiesést, de egyre nagyobb kockázatot is jelent – fejtette ki Bardoczi Tibor János, az egyik udvarhelyszéki faipari cég vezetője. Mint ismertette, nem csak ők, hanem a térség faipari vállalatai is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködnek: úgy fogalmazott, szerinte bármelyik cég azonnal felvenne három-négy szakképzett, munkájához értő asztalost. Szakképzés hiányában azonban az utánpótlás nem biztosított, így a famegmunkálással foglalkozók átlagéletkora jelenleg negyven év fölötti. A cégvezető nem lát esélyt a helyzet rövid távú javulására: próbálkoznak ugyan a képesítetlen, többnyire fiatal munkakeresők betanításával, ami azonban hatalmas rizikóval jár. Előfordul ugyanis, hogy mire beletanulnának a munkába, külföldről jobb ajánlatot kapnak, és otthagyják a céget – vázolta Bardoczi. Vagy ahhoz, hogy megtartsa alkalmazottait, a cég kénytelen évente két hónapra „elengedni" őket, hogy külföldi szezonmunkát vállaljanak – ez általában az őszi–tavaszi szezonban történik, amely a faiparban is főszezonnak számít. Hasonló tapasztalatokról számolt be Mihály János, az egyik székelyudvarhelyi varroda vezetője is: ők is folyamatosan keresik az alkalmazottakat az aránylag nagy számú csapatba, amelynek összetétele a szülési szabadságok, más magánéleti okok vagy külföldi munkalehetőségek miatt szinte folyamatosan változik. Mint elmondta, a nyári vakációban rendszeresen alkalmaznak fiatalokat szezonmunkára, de viszonylag kevés az, aki néhány hétnél tovább marad. Az álláskeresőket – ha nincs is szakképesítésük –, „kipróbálják" két-három munkafázisban, de vannak, akik egyik feladatra sem bizonyulnak fogékonynak. A folyamatos humánerőforrás-változás, illetve a nyugdíjazások miatt pedig egyre kevesebben vannak, akik betaníthatnák a következő generációt – panaszolta Mihály. Hozzátette, egyre kevesebb fiatal akar kétkezi munkát végezni – aki csak teheti, egyetemre megy, még akkor is, ha nem biztos benne, hogy később el tud majd helyezkedni a szakmájában. Kölcsönös az elégedetlenség A munkavállalók körében azonban másféle véleményeket is hallani. Például a családosok havi kötelező kiadásait sok esetben nem fedezi a munkaadók által felkínált fizetség, emiatt az alkalmazottak kénytelenek másodlagos pénzkereseti lehetőséget keresni, esetleg külföldön szerencsét próbálni – mindez a főállásként végzett munka rovására mehet. Emellett helyenként kifogásolják a fizetések rendszertelenségét, a méltánytalanul hosszú munkaidőt, illetve a cégvezetők érdektelenségét az alkalmazottak panaszai iránt. Egy olvasónk véleménye szerint a munkaadó és -vállaló kölcsönös elégedetlensége szorosan összefügg, így az ebből adódó ellentétek feloldása közös feladat, amelyhez együttműködésre lenne szükség. Krónika (Kolozsvár) 2015. november 11.Struktúraváltás szükségesHáromszék gazdasága versenyképtelen A gazdaság struktúrája, a magas hozzáadott értéket termelő ipar hiánya miatt alacsony a háromszéki gazdasági teljesítmény. Erdélyben Kovászna és Hargita megye kullog a rangsor végén. A Ziarul Financiar erdélyi és bánsági megyékre vonatkozó elemzése szerint a térségben Temes, Kolozs és Brassó gazdasága teljesít az országos átlag fölött. Erdélyben 7120 euró az egy főre eső GDP, míg az országos átlag 7500 euró. Temes megyében az egy főre eső GDP 9700 euró, 30 százalékkal több, mint az országos átlag, és munkanélküliségi mutatója is csupán 1,6 százalékos. Kolozs megyében az állástalanok aránya 2,8 százalék, az egy főre eső GDP 9460 euró, a nettó bér pedig 116 lejjel nagyobb az 1661 lejes országos átlagnál. Brassó megyében az egy főre eső GDP 9313 euró, a nettó fizetés viszont alacsonyabb az országos átlagnál, 1566 lej. Erdélyben a két székely megyének vannak a leggyengébb mutatói. Hargita az utolsó 4907 eurós GDP-vel és 1140 lejes átlagbérével. Háromszék valamivel jobban teljesít, a GDP 5305 euró, az átlagbér 1240 lej. Beszédes adat, hogy a húsz legnagyobb háromszéki cég tavalyi összesített forgalma 1788 millió lejt tett ki, alig több, mint a brassói lista harmadik helyén álló Schaeffler Románia Kft. 1738 millió lejes eredménye. Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke úgy véli, Háromszék teljesítménye összefügg a gazdaság struktúrájával, amely nem termel magas hozzáadott értéket. „Ennek tudatában vagyunk, éppen ezért próbálunk annak érdekében tenni, hogy megváltozzon a gazdaság struktúrája”, mondta lapunknak. Meglátása szerint az autópálya és repülőtér közelsége segítene befektetők megtelepedésén, de nem minden ezen múlik, hiszen a szomszédos Brassó megyében sincs ilyen infrastruktúra, de a gazdasági berendezkedése miatt kiemelkedően teljesít. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. december 16.Sepsiszentgyörgyön nyitottak irodátÖsszekapcsolják a kínálatot a kereslettel A magyarországi és háromszéki vállalkozások közötti üzletkötések fejlesztését, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését, befektetések megtelepedését támogatja a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban tegnap megnyitott Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH Zrt.) irodája. Deák Gyöngyvér irodavezető elmondta, tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy növekedjen Székelyföld versenyképessége. Skapinyecz Péter, az MNKH igazgatója rámutatott, hogy 35 irodát működtetnek, és ebben az időszakban további 22 irodát nyitnak a Kárpát-medencében. Romániában 7 iroda kezdi meg működését, ennek egyike a tegnap megnyitott sepsiszentgyörgyi, de Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Aradon, Nagyváradon és Szatmáron is működnek hasonlók. Ezek hálózatban tevékenykedve járulnak hozzá, hogy új piacokat és üzleti lehetőségeket nyissanak a magyarországi, illetve a külhoni kis- és középvállalkozásoknak. Skapinyecz Péter egy felmérésre hivatkozva elmondta, a cégeknek legfőképpen információkra, kapcsolatokra, külkereskedelmi tapasztalatokra, pénzügyi támogatásra és nemzetközi menedzsmentre van szükségük ahhoz, hogy exporttevékenységet folytassanak. Mindezeket tudja biztosítani a MNKH irodája, amely várja a háromszéki vállalkozók érdeklődését. Az igazgató szerint Románia harmadik legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak. Országunkban közel 13 ezer magyarországi cég működik, ezek 700 millió euró befektetést valósítottak meg. Szabó József, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium Közép-Európai osztályvezetője szerint az irodához forduló cégek sok munkát és kockázatot megspórolhatnak. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány a jövő évet a külhoni fiatal vállalkozók évének tekinti, amely során sok pályázatot és szakmai programot hirdetnek majd. Az iroda megnyitását üdvözölte Nagy József, a háromszéki önkormányzat alelnöke, Miklós Zoltán, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Bagoly Miklós Asimcov-elnök és Édler András, a háromszéki kereskedelmi kamara elnöke is. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2016. január 6.Érezhető az áfacsökkentésElégedettek az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésével a vállalkozók, a gazdasági élet szereplői, meglátásuk szerint azonban ennek következményeképpen nagy változásokra, erőteljes fellendülésre nem lehet számítani, viszont a munkahelyek megtartását, a téli, holtszezon átvészelését segítheti. Mint ismeretes, a január elsejétől hatályba lépett új adótörvénykönyv egyik igen fontos előírása, hogy valamennyi termék és szolgáltatás áfája 20 százalékra csökken az eddigi 24 százalékról. A lépést megelőzően tavaly nyáron 9 százalékra zsugorodott az élelmiszerek és nem szeszes italok áfája, azelőtt pedig a sütőipari termékekkel hasonlóképpen jártak el. Most januártól a csapvíz – függetlenül attól, hogy lakossági fogyasztásra vagy öntözésre használják – áfája is 9 százalékos. A lapunk által megszólaltatott vállalkozók mind úgy nyilatkoztak, hogy az átállás egyszerű volt, hiszen csak a számítógépes programot kellett a pénztárgépeken módosítani, ezt tíz perc alatt megoldották. Persze voltak költségei, hiszen egy gépre több mint 250 lejt kellett fizetni. Az sem jelent gondot, hogy a különböző termékcsoportoknak más és más az áfája, hiszen a számítástechnikával ezt is egyszerű csoportosítani, és a könyvelést sem bonyolítja túlságosan. Tetten érhető az árcsökkenés És bár alig öt nap telt el az új évből, az árakon máris megérződik a visszaesés. Az áfa mérséklése nyomán átlagosan 3,33 százalékkal kellene csökkennie a nem élelmiszer-jellegű termékek és a szolgáltatások árának. A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap kedden hozott nyilvánosságra egy felmérést arra vonatkozóan, hogy az árcsökkentés mekkora arányban valósult meg a gyakorlatban, és arra jutottak, hogy a 3–4 százalékos visszaesés nagyjából minden termék esetében tetten érhető. Igaz, a lap újságírója csak a Cora bevásárlóközpont-lánc online üzletében feltüntetett árakat elemezte, illetve nem vette figyelembe az akciós ajánlatokat, amelyek keretében ennél nagyobb kedvezménnyel kínáltak bizonyos termékeket. A Ziarul Financiar arra jutott, hogy december végéhez képest egy ötven termékből – szeszes italokból és más nem élelmiszer-jellegű cikkekből – álló vásárlói kosár értéke több mint 3 százalékkal esett vissza idén januárban. A lap többek között a samponok, mosószerek, szalvéták, sőt a cigaretta árát is vizsgálta az összehasonlításhoz, a szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy egy nagyobb áruházban akár 60 ezer árucikket is kínálhatnak, így az 50 terméket tartalmazó kosár csak egy szűk szegmenst képvisel. Olcsóbbak lettek ugyanakkor ettől a hónaptól a Romániában piacvezető Orange távközlési cég szolgáltatásai is: a vállalat szöveges üzenetben jelezte ügyfeleinek, hogy az áfacsökkentés nyomán közel 4 százalékkal mérsékli az árakat. A tájékoztatás szerint az intézkedés a bérletre és a különböző pluszszolgáltatásokra is vonatkozik, erről bővebben a www.orange.ro honlapon tájékozódhatnak a kliensek. Mikor látszik meg a hozadéka? Átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkentek az üzletek polcain lévő termékek árai – mondta el a Krónika megkeresésére Váncsa Eszter, aki a Kovászna megyei Árkoson két vegyesboltot is működtet. Hangsúlyozta, sok esetben csak néhány banival lett olcsóbb egy termék, ám ez is növelheti a forgalmat, hiszen annyival is több mindent tudnak megvásárolni az emberek: ha több pénz marad a tárcájukban, több áru kerül a kosárba. Már az élelmiszer áfájának 9 százalékra való csökkentése is érezhetően jótékony hatással volt, bár akkor azért nagyobb volt a különbség. Váncsa Eszter szerint a mostani áfacsökkentés pontos hozadékát csak néhány hónap után lehet lemérni. Hasonlóképpen vélekedik Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-iparosok Szövetségének (SVESZ) elnöke is, aki szerint nem valószínű, hogy a vendégek egy deci vodka helyett másfelet isznak meg csak azért, mert valamennyivel olcsóbb lett. Kovács István is úgy véli, inkább abban segít a kisebb adó, hogy a vendéglátásban vállalkozók könnyebben átvészeljék a telet, a holtszezont. „Január–februárban általában jelentősen megcsappan a forgalom, hiszen az emberek sok pénzt költenek karácsonykor, szilveszterkor, és ez az év elején megérződik. Ellenben hiába kevesebb a vendég, az éttermeket, kocsmákat, kávézókat ugyanúgy fűteni kell, a villanyszámla sem kevesebb. A korábbi években előfordult, hogy az alkalmazottakat kénytelenek voltunk felváltva egy-egy hónapos fizetetlen szabadságra küldeni. Most ha kisebb lesz a gáz- és a villanyszámla, ha mi olcsóbban szerezzük be az árut, ezt talán ki lehet védeni" – magyarázta Kovács István. Hangsúlyozta, a 24 százalékos áfa mindenképpen sok volt, hiszen egy 10 lejes tételből 2,4 lej az állam zsebébe vándorolt, így a csökkentés jól jön és indokolt. A faipar az olcsóbb áramnak örül A faipari vállalkozók esetében elsősorban a villanyáram árának csökkenése jelent segítséget, hiszen a nyersanyagot áfa nélkül vásárolják – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Kádár Rezső faipari vállalkozó, a Prowood faipari klaszter ügyvezetője. Meglátása szerint a végtermék árában mindenképpen tükröződni fog az adócsökkenés, ezáltal pedig nőhet a versenyképességük és a forgalmuk, bár – mint mondja – a külföldi piacokon ez nem segít, hiszen ott áfa nélkül számláznak. „Mindenképpen jól jön minden adócsökkenés, az majd később derül ki, hogy milyen mértékben működik, alkalmazzák-e a szolgáltatók, a kereskedők, vagy megtartják és beépítik ezeket az összegeket a nyereségbe" – hangsúlyozta az üzletember, aki szerint ezt a folyamatot a piacgazdaság szabályozza majd. Kádár Rezső szerint ugyanakkor ez az intézkedés még mindig nem elég a gazdaság élénkítésére, a romániai termelők legnagyobb gondja ugyanis az, hogy nem tudják megvenni a korszerű technológiát, ezzel növelve a hatékonyságukat. Éppen ezért úgy látja, hogy több pályázati kiírásra, hozzáférhető hitelkonstrukcióra lenne szükség a technológia fejlesztésére, hiszen az országban csak a multinacionális cégek rendelkeznek a legújabb berendezésekkel, holott erre feltétlenül szükség van, hogy a romániai tőkéjű vállalkozások is versenyképesek maradhassanak. Kétféle lecsapódás A 20 százalékos áfával Románia Európa-szinten is élen jár, az alacsony áfás országok közé tartozik – szögezte le a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, a 4 százalékos adócsökkentés kétféleképpen csapódik le: azok a termékek és szolgáltatások arányosan – vagyis hozzávetőleg 3,3 százalékkal – olcsóbbak lesznek, amelyek esetében nagy a konkurencia a piacon, a többi esetben azonban nem mutatkozik meg az árban az áfacsökkentés, hanem annak értéke marad a vállalkozó zsebében, nagyobb lesz a profitja. „Ezek nem jelentenek nagy összegeket, ám mégis segíthetik a kis- és közepes vállalkozókat, hogy fejlődjenek, a nyereség egy részét visszafektessék, korszerűsítsék a technológiát" – ecsetelte a gazdasági szakember, aki szerint, az áfacsökkentés egymagában még nem lenne elég a gazdaság élénkítésére, ám a kormány az új adótörvénykönyvvel több vállalkozóbarát intézkedést is elfogadott. Amint arról lapunkban több ízben is írtunk, az új adótörvénykönyv egyebek mellett 16 százalékról 5 százalékra csökkentette az osztalékadót, megváltozott a mikrovállalkozások adózása, ezentúl az alkalmazottak számának függvényében fizetnek forgalmi adót, ezek az intézkedések pedig a munkahelyteremtést, a beruházásokat segíthetik. Édler András ugyanakkor változást észlel a pénzügyminisztérium, az ellenőrző szervek hozzáállásában, meglátásban a technokrata kormány keresi a valóban hozzáértő embereket, akik jobban odafigyelnek a gazdasági élet szereplőinek az igényeire, problémáira. „Egyre inkább elterjedt, hogy az ellenőrző szervek kockázatelemzéseket végeznek, és csak ott csapnak le, ahol valóban fennáll az adócsalás veszélye, lehetősége, tehát nem zaklatják a vállalkozókat" – osztotta meg a Krónikával tapasztalatait a háromszéki szakember. Szerinte ha a vállalkozások lendületet kapnak, ez az adóbegyűjtés mértékén is meglátszik majd. Olcsóbbak lehetnek a könyvek is az áfa lefaragása nyomán Jó hír a kultúrafogyasztóknak, hogy januártól közel 4 százalékkal esett vissza a könyvek ára is: ez annak köszönhető, hogy elsejétől a korábbi 9 százalékról 5 százalékra csökkentették egyebek mellett az irodalmi alkotásokra és a tankönyvekre kivetett általános forgalmi adót. Ez az intézkedés Ionuţ Vulpescu volt művelődésügyi miniszter javaslatára került be a 2016-tól hatályba lépett új adótörvénykönyvbe. Ennek kapcsán már több romániai könyvkiadó is jelezte, hogy noha a 4 százalékos árvisszaesés meglehetősen kevésnek tűnhet, ők mégis reménykednek abban, hogy a 2016-os lesz az az év, amikor „a romániaiak elkezdenek olvasni". „Az erdélyi könyvkiadásban a támogatási-finanszírozási rendszer erősítése jelentheti a megoldást, hiszen a kis példányszámú kiadványoknál semmiképpen nem térül meg a befektetés" – nyilatkozta a témában a Krónika megkeresésére Králik Loránd, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt többségi tulajdonosa. Hozzátette, abban viszont segít, hogy az 5 százalékos áfa mellett a magyarországi köteteket forgalmazó erdélyi kereskedőknek nem kell zsebből állniuk a különbözetet, hiszen korábban Romániában 9 százalékos volt a könyv áfája, míg Magyarországon eddig is csak 5 százalék volt. Králik azonban úgy látja, hogy az erdélyi könyvpiacon csak a támogatási-finanszírozási rendszer erősödése segíthet, hiszen az áfacsökkentés alig lesz tetten érhető a könyvek árában, az 1-2 százalékos árcsökkenés nem vezet a forgalom fellendüléséhez. Mint az érintett hangsúlyozta, tapasztalatai szerint a vásárlók általában az olcsó kiadványokat keresik, az 5–10 lejes könyveket, ezen az áron viszont még egy füzetet sem lehet támogatás nélkül kiadni. „Még most is sokallják a könyv árát, pedig az általában nem fedi a papír, a nyomdaköltség és a szellemi érték költségét" – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 27.IT-esélyek Székelyföldön (Észműves sátor)Hat szakirányú előadáson fejtegették a Szent György Napokon idén másodjára megszervezett Észműves sátor előadói, milyen lehetőségeket hordoz Székelyföld számára a digitalizáció, általában az IT, mi az, ami már létezik, minek van még helye. A kétnapos rendezvény ugyanakkor gyakorlati bemutatókról is szólt, vasárnap sikeres startup-kezdeményezésekbe, valamint az IT Klaszter tevékenységébe is betekintést nyerhettek a résztvevők. A szombati előadások viszonylag széles skálát fedtek le, szó volt egyebek mellett az ügyviteli szoftverek hatásáról a vállalatok piacépítésében, illetve az ügyfelekkel, partnerekkel való viszony hatékonnyá tételében. Bodosi Imre, a Hámor Soft Kft. tulajdonosa ennek kapcsán elmondta: a digitalizáció új korszaka köszöntött be Háromszékre is, az adattároláson és közvetítésen túl most már sokan az interaktív megoldások felé fordulnak, az internetalapú kapcsolattartás a jellemző. Ezáltal kiszélesedett, összetettebbé és egyben hatékonyabbá is vált a kommunikáció, az adathozzáférés. Nagy ugrást hozott a közösségi média, portálok, blogok, illetve a felhőszolgáltatások elterjedése, amelyeket a vállalkozói szféra ma már kitartóan használ. Ezek az eszközök jelentősen hozzájárultak az interaktivitás megerősödéséhez, és ezáltal az ügyfelekkel, partnerekkel való üzleti kapcsolatok is más síkra kerültek, illetve az adathozzáférés megkönnyítése a folyamatok jelentős gyorsulását is hozta, ami az üzleti életben sokszor elengedhetetlen. Kerekes Péter, a Nokia munkatársa pár problémára hívta fel a figyelmet, amelyekkel a digitalizáció során találkozhatunk. Az egyik a túlzott adatmennyiség felhalmozása a felkapott, divatos irányzatok hatására, ami később komoly gondot jelenthet. A szakember azt javasolta: először azt kell eldönteni, milyen utat szeretnének bejárni, majd ennek alapján történjék a tartalom beszerzése is. A másik út is járható, azaz: sok adatot gyűjteni, majd abból válogatni, de ez pénzigényes folyamat. Tóth P. Péter, a magyarországi Mortoff Kft. részéről más irányból közelítette meg a kérdéskört. Szerinte pont az IT világa révén tarthatóak itthon a fiatalok, távmunkával komoly kereseti lehetőség teremthető.Ez Magyarországon bevált, Székelyföldön is hatékony lehet. „Akik már elmentek, nem jönnek vissza Nyugatról, viszont a még itt élőknek életképes alternatívákat lehet felmutatni” – magyarázta. Az előadások közül érdekesnek ígérkezett, de végül az időjárás megszakította a több IT-vállalat összefogásából született, a székelyföldi e-közigazgatás bevezetését célzó kezdeményezést bemutatót. A projektről annyi kiderült, hogy sikerült egy elektronikus gazdalajstrom elindítása, elég jó eredményekkel. A többi előadás kimondottan adott vállalkozás, kezdeményezés bemutatására szorítkozott. Az elhangzottaknak Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke biztosított keretet, röviden ismertetve a megye gazdasági helyzetét. Édler kiemelte, hogy az első tíz helyi cég között több háromszéki alapítású is van, illetve hozzátette: a rendszerváltást követően mintegy százmillió euró tőke áramlott be a megyébe, emellett a Holzindustrie Schweighofer újabb 150 milliót hozott. A cél persze a további befektetők vonzása lenne. Az elnök megismételte korábban már hangoztatott álláspontját, amely szerint nem a könnyűiparnak kellene hajtóerőnek lennie, mint most, hanem fontos lenne új ágazatokban is fejleszteni. Háromszék megfelelően képzett munkaerővel rendelkezik, csak a beruházóknak meg is kellene fizetniük azt. Alternatív ágazatként Édler a krumplitermesztést és -feldolgozást, a biogazdálkodást, a turizmus kiterjesztését (hozzáadott érték és népszerűsítés révén), valamint az IT-t említette. Az elnök szerint ez utóbbiban is versenyképes lehet Háromszék. Vasárnap délután a megvalósításoké volt a terep. Az érdeklődők egyebek mellett a Design Bank kezdeményezéssel, illetve három startup vállalkozással ismerkedhettek meg, amelyek közül Bustya Attila drónbemutatóját emeljük ki. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 17.„A Székelyföld nem rezervátum!”Hol tart a Kovászna megyei turizmus? Milyen fejlesztésekre van szükség, hogy kibontakozhasson? – ezekre a kérdésekre keresték a választ kedden az árkosi tanulmányi központban szervezett, Háromszéki turizmus 2016 című konferencián. Mint Gáj Nándor, a szervező sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója köszöntőjében megfogalmazta, céljuk az, hogy a háromszéki idegenforgalom szereplői közösen találjanak megoldásokat a térség turisztikai kínálatának fejlesztésére. „Az önkormányzat azzal tud hozzájárulni a turisztikai vonzerő növeléséhez, hogy infrastruktúrát fejleszt, mert ha felgyorsul a forgalom, növekszik a látogatók száma, ezzel pedig növekszik a helyi vállalkozások forgalma és az új munkahelyek száma” – hangsúlyozta mintegy válaszképpen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki szerint egyre népszerűbbek a népi feredők, egyre több kikapcsolódni és gyógyulni vágyó keresi fel ezeket. Ötletből nincs hiány Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben arra irányította rá a résztvevők figyelmét, hogy jelenleg Kovászna megye bruttó hazai termékének (GDP) mindössze 2 százalékát adja a turizmus, ami ugyan magasabb az országos átlagnál, de messze elmarad a magyarországi 10 százaléktól. Édler szerint pedig az ágazatban van potenciál, de még sok fejlesztésre van szükség. Rámutatott például, hogy a megye fejlesztési stratégiájában alappillérként szerepel a turizmus, ezért a gyakorlatban is tenni kell a fellendítéséért, például azokat az útszakaszokat kell leaszfaltozni, amelyek valamilyen turisztikai célpont felé vezetnek. Édler két javaslatot is megfogalmazott: szerinte a baróti Erdővidék Múzeumából az egyedülálló mamutleletet természeti környezetben kellene kiállítani és más látványosságokat is mellérendelni, hogy több érdeklődőt vonzzon a térségbe, másrészt a hagyományokra építve látogatóközpontot kell létesíteni, ahol huszárokat mutatnának be, ágyúval is lehetne lőni. Édler szerint egyelőre hiányos a programkínálat, és szükség van egy közös, Székelyföldet népszerűsítő internetes platformra. Sok szálláshely, kevés program „A székelyföldi turizmusra az jellemző, hogy sok a szálláshely, de nincs programkínálat” – állapította meg Az élményközpontú szemlélet a desztinációfejlesztésben című előadásában Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Úgy véli, a vendégvárásról a vendégfogadás irányába kell elmozdulni, nem elég, ha van erőforrás a gyógyturizmusra, az üdülésre, a bakancsos turizmusra, befektetésekre van szükség, hogy az ásványvizek, mofetták, fürdők, turistautak, sípályák vonzerővé válhassanak. Horváth Alpár leszögezte ugyanakkor, hogy nem kell tartani a nagybefektetőktől, hiszen ők más vendégkört vonzanak, nem veszik el a panziók ügyfeleit, hiszen Kovászna, Hargita és Maros megyében a mérhető turisztikai forgalom jelenleg is a nagyobb szállodákhoz kötődik, és nem a panziókhoz. A szakember a természetvédelmi látogatóközpontok, tanösvények kiépítését, a lovas, kerékpáros, síturizmus fejlesztését szorgalmazta. Rámutatott, a kulturális, a vallási, a nemzeti identitásra épülő és a gasztroturizmus dinamikusan fejlődő ágazat, de ehhez élményt kell kínálni, ezért fontos a programszervezés, a szálláshelyek alkalmazottai ismerjék és kínálják a turisztikai szolgáltatásokat. Horváth Alpár szerint a jelenleg fellelhető népszerűsítő anyagokon rezervátumként jelenítik meg a Székelyföldet, „régi kerítések, régi nénik, nézd meg, hogy hal ki a magyarság a Székelyföldön” hangulatot közvetítenek. Úgy hiszi, ezt nem kell feltétlenül lecserélni, de kalandot, élményt kell kínálni melléje. „A székelyföldi vendégszeretet esetenként abban merül ki, hogy agyonetetjük a vendéget, megkínáljuk szilvapálinkával, de kommunikációs hiányosságok vannak, az alkalmazottak közömbösek, nem mosolyognak, nem tudják kezelni a különböző típusú vendégeket” – fogalmazta meg hasonlóképpen László Endre turisztikai vállalkozó, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) regionális alelnöke is. Ugyanakkor az előrelépésekre is rámutatott, hiszen, mint mondta, idén először a legrangosabb romániai turisztikai versenyben, a Romanian Top Hotel Awardson több kategóriában is szerepelnek Kovászna megyei szálláshelyek, ami pedig jó jel, hiszen azt mutatja, hogy jó irányba halad a háromszéki turizmus fejlesztése. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. május 18.A háromszéki turizmusról tartottak konferenciát ÁrkosonHáromszéki Turizmus 2016-ban címszó alatt egész napos szakmai előadásokon, vitafórumokon vettek részt turisztikai szakemberek, vendéglótóipari egységek tulajdonosai az árkosi Felnőttoktatási Központban, kedden. A rendezvény célja, hogy olyan ötletek szülessenek, amelyek elősegíthetik a térség turisztikai fellendítését. A résztvevőket Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója köszöntötte, kiemelve, hogy hosszú együtt gondolkodási időszak után hozták tető alá a mai szakmai fórumot Kovászna Megye Tanácsa, a fenntartásában működő népiskola, a Háromszéki Panziós Tagozat, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. "Ahhoz, hogy fellendítsük a turizmust a térségben szükség van arra, hogy megszólítsuk és összehangoljuk a panziósok tevékenységét, jól működő kapcsolatot alakítsunk ki közöttük, valamint igény szerint olyan képzéseket biztosítsunk, amelyek révén szakképzett emberek dolgozhatnak a vendéglátásban. Olyan előadókat hívtunk a mai találkozóra is, akik többek között a vendégfogadásról, turizmus pszichológiáról osztanak meg hasznos gondolatokat a résztvevőkkel.” Tamás Sándor, megyei önkormányzati elnök arra kérte a jelenlevőket, hogy ötleteljenek és fogalmazzák meg igényeiket a megyei tanáccsal szembe, mert nyitottak az újdonságokra. "A vállalkozói szférában nem tudunk munkahelyet teremteni, viszont az infrastrukturális beruházásokban segítséget tudunk nyújtani. Háromszéken fürdőket létesítettünk a Borvizek útja program, illetve kormányprogram segítségével. Hatolykán például közös összefogással, kormányprogramból, helyi és megyei finanszírozással újjáépítettünk egy olyan fürdőt, amelynek száz évre visszatekintve komoly hagyománya van, a szakemberek szerint a legnagyobb gyógyászati erejű mofetta. Melléje panziórendszert alakítottunk ki és felújítottuk az oda vezető utat is. Ennek köszönhetően felgyorsult a forgalom, megnőtt a látogatók száma, akiknek a helyi vállalkozó szálláshelyet is tud biztosítani. Próbáltuk egy irányba terelni intézményeink tevékenységeit is, hogy gyarapodjanak a vállalkozások Háromszéken. Továbbá a megyei turisztikai egyesület által elhoztunk Kovászna megyébe húsz román bloggert és újságírót, akik eddig, bevallásuk szerint csak Brassóig látogattak el, és az itt töltött idő után országos szaklapokban és online felületeken tartalmas élménybeszámolókat jelentettek meg térségünkről”- tette hozzá az elnök. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője az intézményen belül létrejött Háromszéki Panziós Tagozat fontosságát hangsúlyozta, amelynek célja segíteni a helyi panziósokat az együttműködésben. "Össze kell fogjunk minél többen. Nálunk a turisztika fontos húzó erő kell legyen, a megye fejlesztési stratégiájában fontos alappillérként meg is fogalmaztuk” - mondta Édler. Az igazgató szerint vannak turisztikai látványosságaink, amelyeket jó ötletekkel, reklámfilmekkel vonzóvá lehet tenni a turisták számára. Ilyen például a baróti múzeumban található mamut, amely mellé, ha természetes környezetet alakítanának ki több érdeklődőt vonzana, lendületet adva a térségnek. Emellett helyi ételeket, termékeket, szolgáltatásokat, programokat, tájékoztatási lehetőségeket kínálva a turistáknak. Grüman Róbert, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke az egyesület tevékenységét ismertette, amely Kovászna Megye Tanácsa, valamint Sepsiszentgyörgy és Kovászna város önkormányzatának támogatásával alakult meg 2008-ban, Háromszék népszerűsítése céljából. "Két irodája működik: egy a megyeszékhelyen és egy a fürdő városban. Ezidáig számos, többnyelvű kiadvánnyal, sajtómegjelenéssel, helyi, illetve bukaresti, budapesti turisztikai vásárokon, rendezvényeken való részvétellel népszerűsítettük az egyesületet, valamint a térséget. Az egyesület Facebook oldala az Irány Háromszék, az #Irány Háromszék hashtaggel népszerűsíthető. Júniusban újabb bloggerek és újságírók látogatnak hozzánk, és jövőre terveink között szerepel a Háromszéki Turisztikai Napok megszervezése is. “ A találkozón Pál Zoltán, programszervező, idegenvezető a helyi értékek turizmusba való bekapcsolásáról tartott érdekes előadást. "A helyi értékeket előtérbe helyezve van csak esélyünk olyan turizmust meghonosítani, ami a helyi gazdaságot fogja erősíteni, ami valóban hosszútávon fenntartható és működőképes. Minél több gazdasági szereplőnek, értékteremtő helyi kézművesnek kell éreznie azt, hogy munkájának, tudásának többletértéke van." (közlemény) Transindex.ro 2016. július 19.Székelyföldi fizetés? Az a legkevesebbTovábbra is a lista végén kullog a Székelyföld, ha az átlagkeresetet vesszük górcső alá: miközben Bukarestben az április átlagbér megközelítette a 3000 lejt, addig Hargita és Kovászna megyében az 1500 lejt sem érte el. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a számok a valóságot tükrözik, így beruházásokat sürgetnek, amelyek nagyobb fizetéseket eredményeznek. Továbbra is a lista végén kullog a Székelyföld, ha az átlagkeresetet vesszük górcső alá: miközben Bukarestben az áprilisi átlagbér megközelítette a 3000 lejt, addig Hargita és Kovászna megyében az 1500 lejt sem érte el. A legnagyobb fizetések az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a napokban közölt rangsor szerint a főváros után Ilfov (2309 lej), Kolozs (2269 lej), Argeş (2231 lej), Temes (2221 lej) és Szeben megyében (2216 lej) vannak, és mindössze ezekben a megyében haladják meg a 2086 lejes országos nettó átlagbért. A középmezőnyben, messze elmAradva az éllovasoktól Brassó (1984 lej), Konstanca (1930 lej), Gorj (1923 lej), Iaşi (1907 lej) és Maros megye (1901) következik. Az utolsó három helyen, a legkisebb fizetésűekként Hargita (1387 lej), Vrancea (1444 lej) és Kovászna megyét (1149 lej) találjuk. Amint arra a statisztikai intézet is felhívja a figyelmet, áprilisban szinte valamennyi ágazatban nőttek a fizetések az ortodox húsvét miatt, így enyhén torzítanak az adatok, de a különbség így is jelentős. A májusi statisztikákat azonban csak jövő hónapban hozzák nyilvánosságra. Összetett kérdés Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke amellett, hogy elismerte, miszerint a két szomszédos, magyar többségű megyében valóban igen alacsonyak a fizetések, azt is leszögezte, furcsának tűnik, hogy elmAradott déli megyék is megelőzik az átlagbér tekintetében a Székelyföldet. „Ez egy összetett kérdés, jó lenne ismerni az adatgyűjtés módszerét, mert például Kovászna megyében rengeteg bank és biztosító működik, amelyek tisztességesen megfizetik az alkalmazottaikat, de ezek mind Bukarestben vannak bejegyezve, és ott jelentik le a béreket. Az viszont tény, hogy ebben a két megyében alacsonyak a fizetések. Ha ezt a román sajtó nyilvánosságra hozza, nem kell megsértődni, sem megijedni, hanem azt kell megvizsgálni, mit tudunk tenni, hogy ez megváltozzon” – hangsúlyozta a gazdasági szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy több olyan stratégiát is kidolgoztak, ami a fizetések növekedését eredményezheti Kovászna megyében. Mint rámutatott, az mindenki számára egyértelmű, hogy alacsonyak a bérek. Ez abból is kiderül, hogy Sepsiszentgyörgyön már két éve a helyi adó visszapályázásánál kedvezményben részesítik azokat a cégeket, amelyek az átlagbér felett fizetik alkalmazottaikat, és csak két-három vállalkozás tud élni ezzel a lehetőséggel. Versenyhelyzetet teremtenének Éppen ezért a helyi illetékesek egyre gyakrabban hangoztatják: jó, hogy Háromszéken megtelepedett a könnyűipar, hiszen sok embernek ad munkát, s ezzel sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, most viszont az a feladat, hogy olyan vállalkozások érkezzenek, amelyek több hozzáadott értéket termelnek, és nagyobb bért tudnak adni az alkalmazottaiknak. „A szépmezői ipari park beindításával is az a cél, hogy versenyhelyzetet teremtsünk. Ne az olcsó munkaerőért jöjjenek a beruházók, mert olyant már nem találnak, hanem fizessék meg a szakembereket. Abban bízunk, hogy az ipari parkkal sikerül bérversenyt generálni, és ezzel növekszik majd a Háromszéki átlagbér” – magyarázta Édler András, aki szerint olyan ágazatokat kell odavonzani, ahol nem ezer lej, hanem ezer euró a havi kereset. Meglátása szerint egyébként a turizmus, az informatika és a távközlés teremthet olyan mértékű hozzáadott értéket, amely a bérek növekedésében is tükröződhet. Kovászna megyében jelenleg mintegy ötezer cég és feleannyi egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély szerepel a nyilvántartásokban. Visszahúz az infrastruktúra hiánya Valósnak tartja a statisztikai adatokat Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, nem is csoda, hogy ilyen alacsonyak a bérek, hiszen a Székelyföldre az elmúlt 25 évben alig áramlott külföldi tőke. „Országszerte egyre nehezebb a vállalkozóknak, mert olyan törvényeket hoznak, amelyek nehezítik a dolgukat, a befektetők ilyen körülmények között inkább a határ menti, nyugati megyékbe mennek, ezért fejlődik látványosan Temes, Arad, Kolozs megye, míg Hargita megyében nem történik semmi” – hangsúlyozta a kamara elnöke. Rámutatott, Hargita megyében idén kétszer annyi cég áll felszámolás alatt, mint tavaly, nincs fejlődés, inkább hanyatlás jellemző. „Ha autonómiázunk, akkor kormánypénzekre, kormányfejlesztésekre sem számíthatunk. Ezért állnak jobban még a déli megyék is, hiszen oda a kormány folyamatosan pumpálja a pénzt, míg Hargita és Kovászna megyékbe soha nem fogja” – vallja Balási Csaba, aki szerint az infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági növekedés is szorosan összefügg, hiszen „ne várjunk külföldi beruházókat, amíg 220 kilométerre van Csíkszeredától a legközelebbi autópálya”. A szakember szerint ugyanakkor számos más területen is óriási problémák vannak, meglátása szerint a szakképzés elmAradott, és a mentalitáson is változtatni kellene. „Ha most jönne egy beruházó, és háromezer betanított munkásra lenne szüksége, nem biztos, hogy lenne annyi” – mondta Balási, aki egyúttal úgy véli, az sem természetes, ha a pályakezdők első dolga az, hogy kérjék a munkanélküliségi segélyt. „Lassan odajutunk, a gyerekek úgy nőnek fel, hogy azt látják, apa-anya nem kel fel reggel, nem megy dolgozni, a munka pedig szégyen lesz” – mutatott rá a visszásságokra a Hargita megyei kamara elnöke. Bálint Eszter, Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 18.Hol a gelencei templom kulcsa? (Vendégforgalmi adatbázis készül)Több rendben is elhangzott már különböző fórumokon, hogy Háromszék egyik komoly potenciállal rendelkező gazdasági ágazata az idegenforgalom – ennek ellenére jelenleg a megye gazdasági forgalmának két százalékát teszi ki a turizmus. A kereskedelmi és iparkamara ezen az arányon szeretne változtatni kezdésként egy turisztikai adatbázis létrehozásával, mely révén össze lehet hangolni az ágazatban működő szállásadók, alternatív szolgáltatók tevékenységét, illetve egy letisztultabb kommunikációra alapuló rendszert lehet kialakítani. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a turizmusról sokat beszélünk, de tény, hogy továbbra is csak húzóágazata lehetne Háromszéknek. Ezen kívánnak változtatni a kamarán belül nemrégiben létrehozott turisztikai, illetve a panziósokat tömörítő szakosztállyal. Az elnök szerint a térségben valóban rengeteg a látnivaló, amelyek mellett a helyiek sok esetben elmennek, nem ismerve a bennük rejlő lehetőségeket. Ez a megállapítás a szállásadókra is igaz – ők is kevés információval rendelkeznek. Édler szerint az állapotokat jól jellemzi a gelencei Árpád-kori templom helyzete (fotó), amelybe a bejutás nem is olyan könnyű az egyszerű turista számára, hiszen először elő kell keríteni azt a személyt, aki a kulcsot őrzi. De hasonló a helyzet a kúriáknál is, melyek jó része magántulajdonban van, és nem biztos, hogy az ott lakók minden alkalommal értékelik a turistaáradatot. Ezért hasznos lenne, ha előre tudnánk, hogy melyek azok az épített örökség részét képező ingatlanok, amelyek állandó jelleggel látogathatók, illetve milyen program szerint tehetik meg ezt. László Endre, a Turisztikai Irodák Országos Szövetségének középrégióbeli képviselője, a kereskedelmi kamara alelnöke szerint egy másik alapvető probléma, hogy a kommunikáció vonatkozásában is komoly hiányosságok tapasztalhatók. Ha valakinél teltház van, a szállásadók sok esetben inkább elutasítják a vendéget, semhogy másik lehetőséget ajánljanak fel neki egy közeli panzióban, szállodában, hostelben. Ha emígy járnának el, az számukra is hasznos lenne, hiszen a vendégek részéről pozitív vélemény alakulna ki a szolgáltatásokról. Az idegenvezetés is alapos átszervezésre szorulna, hiszen jelenleg az a személy sem rendelkezik szakirányú végzettséggel, aki a legjobbnak tekinthető a megyében, miközben az idegenforgalmi vállalkozások csak ilyen emberekkel dolgozhatnak hivatalosan. Az eseménynaptárak összeegyeztetésében is van javítanivaló, mivel nemegyszer egymásra szervezik a rendezvényeket, így állnak elő olyan helyzetek, hogy rövid ideig a szállásadók, vendéglátók le vannak terhelve, máskor pedig teljes a pangás. A felsoroltak mindenekelőtt az információáramlás hiányosságaira vezethetők vissza, ezért kezdeményezték egy megyei turisztikai adatbázis létrehozását a kamara égisze alatt, mely a szálláslehetőségeken, a látnivalókon kívül tartalmazna minden olyan adatot, mely révén mind a turizmusban érdekelt vállalkozások, mind a vendégek számára hasznos lenne (idegenvezetők, járműbérlés, vendéglátó-egységek, útvonalak, szórakozási lehetőségek stb.). A szükséges szoftvert már megtalálták, első lépésként összeállítottak egy kérdőívet, melyet a megye törvényesen működő szállásadóihoz eljuttattak. A kamara képviselői szerint egy újabb problémát máris sikerült azonosítani: egyesek nem tudták a kért okiratokat – így például a működési engedélyt – elektronikus formában továbbítani, mivel nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel, de sokan még használható fényképfelvételeket sem tudtak küldeni a szálláshelyről. A népszerűsítés hiánya is jellemző, ezért ebben is segítséget nyújtanak. Háromszéken jelenleg 154 vállalkozás biztosít szálláshelyeket: 16 szálloda, hat motel, három hostel, 105 panzió, hat kemping, illetve 18 kiadó szóba vagy apartman. Ez 2515 szobát és 5595 ágyat jelent. László Endre elismerte: ez kevés olyan körülmények között, amikor a kovásznai szállodák egy része szinte kizárólag szociális (gyógy-) turizmusra rendezkedett be. Így az államilag támogatott idegenforgalom a rendelkezésre álló ágyaknak 42 százalékát foglalja le. MArad nagyjából háromezer, amelyen a többiek osztoznak, ez 46 százalékát teszi ki a megye teljes vendégforgalmának. Érdeklődésünkre a kezdeményezők kifejtették: rendelkeznek a szükséges összeggel, illetve a megfelelő emberekkel, akik az adatbázist kezelik majd. A különböző vállalkozások közötti együttműködés kialakítása végett pedig találkozókat kezdeményeztek, ahol már kisebb eredményeket elértek. László Endre hozzátette: hosszú folyamat a vendégforgalom ágazatként való felfejlesztése, valahol viszont el kell kezdeni, az adatbázis is egy lépés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
